Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt (Debrecen, 2009)

A Krisztus-trilógia keletkezéstörténete

mének fókuszába, hogy belső meggyőződésből fakadó művé­szi állásfoglalásukkal erősítsék a keresztény világszemléletet, műveikkel tanúsítva az üdvösség Krisztusban felismert útját. A Liszt ezen a téren már addig is sokat teljesített, de a bíztatás újabb nagyszerű vallásos művekre inspirálta. Munkácsyban viszont csak néhány év múltán érett cselekvéssé ez a gondolat. ^ Szüksége volt ehhez a műértő Sedelmeyer reális kereskedői szemléletére is. Az a mag tehát, amit Haynald Lajos elültetett Munkácsy Mihály gondolataiba és érzelmeibe, Renan szelle­mi hatására kezdett csírázni, Sedelmeyer közreműködésével szökkent szárba, és a Krisztus-trilógiában fordult termőre. Sedelmeyer vette a fáradságot, hogy összegyűjtse a híres Gol­gota-ábrázolások reprodukcióit Munkácsynak, aki ezek se­gítségével felidézhette a korábbi utazásai során látott olasz, holland, német és angol műveket, tanulmányozhatta a kü­lönböző korok és stílusok sajátosságait, és felmérhette saját kifejezésmódjának erejét. Ezeknek a szellemi hatásoknak és személyes barátságoknak méltó nyomát őrzik a Krisztus-képek éveiben festett portréi Kari Sedelmeyerről, Haynald Lajos érsekről, és persze Liszt Ferencről is. 1881-ben készült el ismert önarcképe is. A világnézeti pluralizmus mellett a művészeti stílusok és fes­tészeti módszerek sokféleségét is említenünk kell Munkácsy Krisztus-képeivel kapcsolatban. A XIX. század utolsó évti­zedeiben már formálódnak azok az új irányzatok, amelyek A Liszt Ferenc (1811-1886) már 1834-től folyamatosan írt vallá­sos zeneműveket. IX. Pius pápa „az én Palestrinám"-nak nevezte. A Munkácsy-trilógiával tematikai rokonságot mutató Via Crucis va­lószínűleg Haynald Lajos biztatá­sára készül el. Portréját Munkácsy 1886-ban festette. ^ Sedelmeyer, Kari (Charles) (1837-1925) Előbb bécsi, majd 1866-tól párizsi műkereskedő. Paál László közvetítésével ismer­te meg Munkácsyt akinek első­ként a Milton c. művét vásárolta meg. A kép sikeres, 1877. évi be­mutatását követően az 1878-as világkiállítás osztrák-magyar pavi­lonjában állította ki a Miltont, ahol azt arany éremmel jutalmazták. Munkácsy tíz évre szóló szerző­dést kötött vele, amelynek értel­mében megrendelőket szerzett, és csakis ő értékesíthette műveit. Céltudatos marketing-tevékeny­ségével Európa más nagyváros­aiban, sőt Amerikában is sikerre vitte Munkácsy műveit, miközben maga is nagy vagyont és hírnevet szerzett. Főként a két első, monu­mentális Krisztus-kép megfesté­sében volt meghatározó szerepe. >>l 22

Next

/
Thumbnails
Contents