Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt (Debrecen, 2009)

A Krisztus-trilógia keletkezéstörténete

Haynald Lajos (1816-1891) érsek, majd 1879-től bíboros. A természettudományok, a művészetek és a múzeumügy mecénása. 1839-ben szentelték pappá, sokféle tanulmányt folytatott itthon és külföldön. 1846-ban bíborosi titkár, irodaigazgató lett. 1852-ben Pozsonyban püspökké szentelik és kinevezést kapott az erdélyi egyházmegyébe. Magyarország és Erdély unióját sürgette. Alapítványaival az erdélyi közoktatás színvonalának emelését szolgálta. A bécsi kormánnyal szembeni ellenállása miatt az erdélyi püspökségről lemondatták. IX. Pius pápa karthágói címzetes érseknek nevezte ki és szentszéki funkcióba helyezte. Rómából 1867-ben tért haza mint kalocsai érsek. Korszerűsítette az egyházszervezetet, vagyonából iskolákat, templomokat, orgonát, árvaházakat, csillagvizsgálót építtetett. Az MTA tiszteletbeli tagja, 1868ban igazgatója lett. Értékes könyvtárát és növénygyűjteményét a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, és alapítványával is támogatta az intézményt. Több növényt neveztek el róla. A művészek és tudósok szívesen látott vendégei voltak egész életében. dést is kötött, azért tartotta különösen is alkalmas témának a Pilátus-jelenetet, mert annak aktuális politikai üzenete is lehetett, ugyanakkor nem gerjeszthetett hitvitát, legalábbis a keresztény felekezetek között. Sedelmeyer meggyőzésének eredményességében azonban alapvető szerepe lehetett Haynald Lajos érsek korábbi, Munkácsy számára megtisztelő - Liszt Ferenc művészi rangjára emelő - buzdításának is. A műpártoló főpap Munkácsyt Colpachon ismerte meg, a tehetséges külföldi művészeket felkaroló de Marche báró vendégeként. Néhány évvel később Munkácsy feleségül vette egykori közös vendéglátójuk özvegyét, Cécile-t. Nászútjuk során Magyarországon felkeresték Haynald Lajos érseket is Kalocsán. Ő ismertette össze őket Liszt Ferenccel is. Beszélgetésükben a főpap utalt azokra a veszélyes nézetekre, amelyek megzavarták a modern ember értékrendjét, és amelyek Munkácsyt Párizsban közelről is megérintették. Ezekről Haynaldnak igen alapos ismeretei voltak, hiszen ő volt az egyik magyar résztvevője a két évvel korábbi vatikáni zsinatnak, amely a világnézeti válságra katolikus választ próbált adni, nem sok sikerrel. Haynald csalódottan tért haza a zsinatról, amely a problémákat pusztán az egyház tekintélyével próbálta megoldani. O nem a tilalmakban látta a válság megoldását, hanem pozitív eszközökkel szerette volna elérni, hogy a tévutakkal szemben hiteles példák álljanak. Ezért kérte arra Liszt Ferencet is, Munkácsy Mihályt is, s talán másokat, tudósokat is, akik magyarként kerültek az európai értelmiség, polgárság és művelt arisztokrácia figyelik