Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt (Debrecen, 2009)

Befogadás-lélektani lehetőségek

tásaimat, amelyeket most ebben a kötetben szeretnék összefoglalni.

1 Nagy tisztelettel adózom a művészettörténeti szakirodalom jeles szerzői és művei előtt,

2 amelyekből sokat merítettem, ez a könyv azonban nem a szaktudomány speciális eszköztárából építkezik. Az objektív tényeket is szubjektív fénytörésben szeretném fölvillantani, hogy az olvasó is merjen élni az egyéni értelmezés lehetőségével. Örömmel tapasztalom, hogy mindaz, amit eddig élőszóban elmondtam a képekről, sokakban egyéni felismerésként fogalmazódik meg, néha már publikációkban is testet öltve. A kamasz fiú önkéntelen megjegyzésében ráismertem azokra a vissza-visszatérő szakmai kritikákra, amelyek a Krisztus-trilógiát dekorativitása miatt marasztalják el, sőt visszalépésnek tekintik Munkácsy életművében. A negatív vélemények egy része világnézeti indíttatásúnak tekinthető, a tematika elutasításából is származhat, de másik részük azzal az ismert befogadói viszonyulásmóddal is magyarázható, miszerint 1 Új Ember LX. évf. 15-16. sz. 17. (2004 Húsvét); Távlatok 67. 2005/1.71-83.; Örömhír 4. 2006/1.10-11. stb. 2 A klasszikus Munkácsy-irodalom mellett sokat tanultam egykori kollégám, Sz. Kürti Katalin tudományos és gyakorlati tevékenységéből, valamint Sinkó Katalin, Bakó Zsuzsanna és mások írásaiból. az erőteljes, expresszív külső formai (hatás)elemek meggátolhatják a belső esztétikai formák és minőségek felismerését. így a mű csak látvány marad, és nem érinti meg a szemlélője személyiségét, vagyis a megértési, befogadási folyamat a külső forma észlelésénél megreked. Vannak persze olyan műalkotások, amelyeknek elsődleges funkciójuk a díszítés, a szórakoztatás, a kellemesség. Ezeknél nem föltétlenül kell keresni mélyebb mondanivalót, mert csupán a szépség megörökítése vagy a szépség iránti vágy kifejezése a cél. Munkácsy művei között is szép számmal találunk erre példát. A Krisztus-trilógia azonban nem ilyen. A három műalkotásnak külön-külön is, de együttes hatásukban különösen is, igen fontos, alapvető, egzisztenciális üzenete van: az ember világnézetileg meghatározott önértelmezésére kérdez rá. Munkácsy a legfontosabb kérdésére keres és ad választ: van-e Isten, s ki az? Van-e közöm hozzá? Ahhoz, hogy a látványtól az üzenetig eljussunk, a szubjektív tényezőkön túl szükség van az ábrázolt cselekmény értelmezésére, amely az evangéliumi szövegekből és az ezek mögött húzódó kortörténeti és bibliai ismeretekből tárul fel. Minél inkább ismerjük Jézus szenvedésének