Szűcs Sándor: A puszta utolsó krónikása (Túrkeve, 2003)

Dankó Imre: Jegyzetek

5. Szűcs Sándor: Néprajzi vonatkozások Bihar-vármegyében. Szűcs programot adó, de már az összegző jellegű tanulmánya is, a Sárrét életéről. Megjelent a Nadányi Zoltán szerkesztette Bihar-vármegye c. kötetben, (Bp. 1938. 164-245.). A monografikus igénnyel írt munka egyetlen szavához, kifejezéséhez sem fűzünk magyarázatot egyrészt azért, mert minden szó, kifejezés magyarázó szövegkörnyezetben szerepel, másrészt pedig más közlemények magyarázataiban is előfordulnak. 6. Szűcs Sándor: A pákászok. Szemelvény A régi Sárrét világából (Bp. 1942. 61-68.) Rétészkedés = gyűjtögető, zsákmányoló életmódot folytató foglalkozások. Gyarmati = füzesgyarmati lakos. Sikóci = síksági; itt pusztaságbeli, „semmi" jelentéssel. Felsurjánzott = felnőtt. Ormó = kicsi, kiemelkedő földkupac, fóldhányás, apró dombocska. Ágas = ágasfa, többféle jelentésben használták. A népi építkezésnél ismeretes a szelementartó ágas, ágasfa(k). Az egyik kútfajtánál - kútágas - is ismeretes. Ágas, minden a földbe leásott, ott felállított tartó-fa is. A pásztorszállásokon többféle ágast, ágasfát találhatunk. Szelemen = a népi építkezésből ismert szakszó, a két ágasfán keresztbetett, a hélyazatot (tetőzetet) tartó gerenda neve. Szarufa - a tetőzet anyagát tartó gerendák. Tetőt ver - nádból. Az apró kévékbe vágott nádat fel kell verni a nádtetőzetbe (nádazóval). Vertfal = egyfajta sárfal, amit két deszka között döngölve készítenek. Zsombék = a vízből, mocsaras talajból kiálló, gyökereinél talajt képzett növényi csomók, apró szigetecskék. Leginkább kákából. Padka = sárpadka; a tűzhely, a kemence köré tapasztott földpad, ülőhely. Vacok = ágy. Sok helyen vacoknak nevezik a sutba (a kemence és a házfal közti rész) vetett ágyat, valamint az ajtó mögött, a sarokba állított háncs dikóra készített ágyat is. Bajomi = biharnagybaj omi. Füstfogó = a szabad tűzhely fölé épített kürtő, ami elszívta és a kéménybe vitte a füstöt. Hajolka = hajléka. Kankó = durva posztóból készült ujjas; szűrkankó, rövid kabát. Sinkó = a kankóhoz hasonló; durva posztóból készült ruhadarab. Korc = gatyakorc, gatyamadzag. Böngyöle = vízinövény, ehető. Súlyom = vízinövény, ehető. Pákászkofa = olyan pákász vagy pákászfeleség, aki más pákászoktól is összevásárolt halat, csíkot, madarat, nadályt, madártollat, gyógynövényt, tojást stb. A piacokon, hetivásárokon, nagyvásárokon árult. 7. Szűcs Sándor: Pákásztanyán. Szemelvény a Pusztai krónikából (Bp. 1964. 102-110.). Pákásztanya = a rétek mélyén, a vizek rejtekén álló kunyhó, kis kikötővel, hálókkal, varsákkal, rétészkedő eszközökkel. Vadvíz = elhagyatott, nem járt, nem halászott víz. Eredetét tekintve árhullám, legtöbb esetben azonban „földárja", feljött víz. Burjánzó = buján termo, tenyésző. Réti férgek = réti, pusztai kártevő vadállatok; különösen farkasokra mondják.