Szűcs Sándor: A puszta utolsó krónikása (Túrkeve, 2003)

Szűcs Sándor írásai - 25. Biharnagybajom határának régi vízrajza és a község kialakulása

számíthatunk a legelő, a szántóból pedig legjobb esetben a kaszáló javára. Ma a 10.656 kat. hold határból 3.636 kat. hold két nagybirtok közt oszlik meg, 7.020 kat. hold a gazdáké, és ebből 1.272 kat. hold a legelő. A két nagybirtokból 1923-ban 1.200 holdat pár holdas tagokban vagyonváltság címén kiosztattak az igénylők között. A lakosság száma 4.650, a beltelkes házaké: 933. íme, ezen vázlatos előadásból is látjuk községünk kialakulásának főbb mozzanatait s abban a földrajzi és történelmi tényezők szerepét. A réti állattenyésztők által alapított telepet a lakosság szaporodása miatt is súlyt nyerő földművelés a szárazulatok felé vonja, később pedig a víztől mentesített föld termékenysége a növekvő faluval benépesítteti az elhagyott hajdani telephelyeket.

49 35. ábra. Szűcs Sándor: Biharnagybajom térképe 49 A közölt térképvázlatokat Haranghy Bálint: Nagy-Bajom város halárának térképe, 1869. és Korbély J. - Kerekes }.: A Bcrcltyó Vízszabályozó Ármcnlesítő Társulat árterületének átnézeti térképe. Nagyvárad, 1905. alapján készítettem. Ezeken többnyire megtalálhatók a dolgozatom első részében felsorolt vízmedrek is, de nevük nélkül. - Eszközök hiánya miatt nem tüntethettem fel a kisebb szintkülönbségeket, melyek az udvarok elhelyezkedésének olyan érdekes formáit hozták léire, mint amilyet látunk pl. a Rákóczi, Beöthy, Széchenyi utcák sarkán, vagy a Sirályon.