Szűcs Sándor: A puszta utolsó krónikása (Túrkeve, 2003)

Szűcs Sándor írásai - 25. Biharnagybajom határának régi vízrajza és a község kialakulása

megülni. A mostani falu a hajdani Gyalogér és Fertő zugában telepedett meg ártéri szigeten, délről a mocsár időszakonként felhúzódó árja locsolta. Régi térképek is mint szigeten lévőt ábrázolják s elnevezik a körülötte lévő vizet, mocsarat L (lacus, lacuna) Baionnak?

0 Vajon milyen lehetett ez ősi telep képe? Tudva, hogy a kezdetlegesség fokán a lakóhely építőanyagát a szűkebb földrajzi környezet termékei adják, formáját pedig az ember foglalkozásának milyensége, - megrajzolhatjuk azt. Sok bizonyossággal tájékoztat bennünket erre vonatkozólag a változatlan környezetben az utóbbi időkig megmaradt primitív hajlékok ismerete is. A nomád pásztorok jellegzetes tulajdonaként ismert bőrsátrakat is csakhamar felváltotta az annak mintájára szerkesztett kerekkunyhó vagy kontyoskunyhó is nádból. Földbe ásott putrik, nádból font és sárral betapasztott falú házak álltak vegyesen. A nádfalú házról csak a sarat mosta le az ár, amit könnyűszerrel visszatapasztott a padláson menedéket találó lakója. Nagyobb teret foglaltak el a jószágok félszerei, nádból fűzött vagy trágyából, zsombékból rakott aklai. A zsombékrakás szerkezetileg olyasféle, mint a kiklopszkő-falazás, úgy is néz ki. Kezdetleges építmények csoportja, amit örökösen újítgatni, reparálni kellett. Ha tűz támadt, elseperte mindet. Elhelyezésükben nem volt rendszer, legfeljebb annyi, hogy a jószággal bánók a karámok, aklok mellett laktak. A tér apróbb-nagyobb természetes emelkedéseire építkeztek.

11 A legpartosabb rész a gabonásvermek helye volt, így óvták a gabonát a víztől, a földeléssel pedig a tűztől. Udvarok nem voltak. A környező természet színeibe belevesző kis telepet a szállás falukerítéssé lett karámja övezte a Fertőtől a Gyalogérig, félkör alakban, nehogy a jószág felügyelet nélkül elbitangoljon. A falukerítés létezését bizonyítja az ezen részre nyíló utcák végeinek sorompó ősi elnevezése. így: Sorompó (Baross u.), Gál-sorompó (Bethlen u.), Bagdi-sorompó (Hunyadi u.), Sirály-sorompó (Sirály u. végződése). Bizonyítja a néphagyomány is, mely szerint a törökök elől a nádasba menekült lakosság merészebbjei éjjel a sorompóban alvó török őrökön keresztül lépkedve belopakodtak a faluba, hogy élelmet és ruhát vigyenek ki. A mocsár árvize ellen pedig a kerítésen kívül árkot ástak. Nyoma még látható, Ocskaárok a neve, s a gőzmalomtól a Törökhalomig húzódik. A lakosság pásztorkodó része a mocsári legelőterületekre rajzott ki, a földet művelők pedig ellenkező irányban kerestek teret foglalkozásuknak. A kerítés mögül tavasz nyíltával kihajtották a ménest, gulyát, kondát a rétbe, és csak télen verték ismét vissza. Ide gyűjtötték a téli takarmányt. Az itteni folyó betört jegén itatták a jószágot és halászgattak a pásztorok. Ez volt az úri foglalkozás. A népség kisebb része: öregek, nők, gyerekek, akik nem mentek a rétbe barangolni, a jószágot hajtva, őrizve otthon földet műveltek. Mint a történelemből tudjuk, eleink e foglalkozást szolgai munkának tekintették, kevésre becsülték. Igaz, idők teltén ez a felfogás mégis kezdett megváltozni, talán a Sárréten és a hozzá hasonló természeti sajátosságú területen előbb, mint másutt. Itt ez elzárt, valóban autark területen a változás folyamata igen egyszerű volt: a kenyérfogyasztó lakosság szaporodott, a mag alá szántható sziget pedig csak annyi maradt; ennek tulajdonosáé lett tehát a tekintély, aki bár szolgálmányért, majd pénzért kenyeret tudott adni a kézbe.

32 Az ilyen ember vehetett gulyát, ménest, vagyona tulajdonképpen mégis ebben 3Ö~ Regnum Hungária in Onirics suos Comitalus Accurate Divisium cl Editu. Oer de Wil, Amstelodami. - Tabula Hungara... Per Guilliclmuni Dc LTsIc. 31 Az építmények e fajtái a múlt században a bcllclkcken és a külsőségen még egyre állottak. Máig sem pusztullak ki teljesen. Épületeit most is így helyezi cl tanyáján a sárréti ember. Földje egy kis dombos helyérc építi a tanyai lakóházat, az ólat - ha már ezen nem fér el - a hozzá közelebb esőre rakatja, a másikra a kazlat, stb. 32 . Hús mindig volt itt, dc hús kenyér nélkül: szegénység. 1863-ban szükség volt, mert nem termelt gabona. Néhány kenyérért házat, udvart adtak, s napig szolgáltak egy fél kenyérért. Örcganyám máig meglevő asztalt vett egy karéj kenyérért. Mint panaszolják: iccével merték a málélisztet (tcngcrilisztct) s a gyékénygumó fanyar lisztjéért járták a rétet a falubeli szegények.