Szűcs Sándor: A puszta utolsó krónikása (Túrkeve, 2003)

Szűcs Sándor írásai - 25. Biharnagybajom határának régi vízrajza és a község kialakulása

2. A község kialakulásának vázlata Bajom község településének ideje ismeretlen és valószínűleg homályban is fog maradni történelmi forrásemlékek hiányában. Kezdeti történetének részint hitel nélküli hagyományok, részint helynév fejtegetés alapján többféle, de el nem fogadható magyarázata van.

24 Legvalószínűbb módon rekonstruálhatjuk a kialakulás folyamatát, ha a földrajzi tájék és az ember együttes életét, azok fejlődését és a községalaprajz jellegzetes vonásait tekintjük. A halmokból napvilágra került emberi csontok, edénytöredékek amellett szólnak, hogy vidékünk már az ősidőkben lakott terület volt. A szomszédos Sárrétudvari ismeretes neolitkori lelőhely. A halban gazdag erek köze, a vadmadarak világa, a védelmet nyújtó nádas elsőrendű telephelyül kínálkozott a primitív ember számára. Az őslakók csak halászok, vízivadászok lehettek, szigeteket, földhátakra, gerincesekre mesterségesen emelt apró dombokat ültek meg, s egymástól távoli kunyhókban laktak. A csoportos települést nem tette szükségessé, sem kívánatossá a foglalkozás. Utódaik, korunk reteszei, pákászai település módjának is ez a szétszóródottság volt a jellemzője, miként láttuk. Az övéké sem lehetett másforma. Itt csoportos emberi telep, a mai értelemben vett falu kezdeti formái csak később, a foglalkozásuk miatt társas életet élő, hangos, kurjongató pásztorság megjelenése után alakulhatott ki. Ezt az elemet a magyarság szolgáltatta, vagy a honfoglalást megelőzőleg idekerült fajrokonsága. Községünk neve is turáni néptől származik.

25 Hogy a honfoglaló magyarok figyelmét már kezdetben sem kerülte el a Sárrét - elsősorban éppen lakott volta miatt -, annyit feltétlen jelent Anonymus értesítése, aki Árpád hadait a szerepi révnél a Túrú (Túr, Berettyó) és a Humusoeur (Hómosó, Hamvas) mocsarai között szerepelteti.

26 A nomád pásztorok téli tanyája a szállás, a telelő lehetett az alapja Bajom községnek. Elsőbbet a Váradi Regestrum ad hírt létezéséről, mely szerint a bajomi Buka fiai (filii Bucanis de Boiano), Miska, János, Bukta, Ábrahám és a rabéi Opoy (Opoy de Raboy) fiai, János 1216-1235-ben szigetek és halászó helyek miatt pereskedtek.

27 A község ősi helyét nem kevés valószínűséggel a Berettyó és Kalló egyesüléséből alakult folyás Szarvastóér és Bodzásér nevű hajlásánál tételezhetjük fel. Ez ér halgazdagságáról csodákat beszélnek a mai öregek is. Itt domborodik a kincskeresők által legtöbbször megásott Lyukas laponyag és a Telek nevű magasabb térszín. Ezeken tákolhatták össze a szállás kezdetleges hajlékait, szárnyékait. Ez ártéri szigetekről a földművelés hozhatta át a települést a mai Kisbajom nevű falurész dombjaira. Művelésre az ide közel eső azon sziget földje volt alkalmasabb, mely a mostani falu legmagasabb fekvésű területe, 91-92 m az Adria felett. Tulajdonképpen a falu e helyen indulhatott kialakulásnak, de átszivárgása ez utóbbi helyre már kezdetben megindulhatott.

28 A Váradi Regestrumból kivehetőleg két Bajom volt egymás mellett. Kettőről emlékezik egy 1576-ban kelt birtokba iktató okmány, Szilágyi bajomi pap emlékirata, s a községi jegyző 1829-ben szerkesztett jelentése.

29 Kisbajom 1829-ben mint puszta említtetik; ellenség dúlása vagy tűzi romlás tehette azzá. Ez évben csak húsz ház volt benne. 1809-ben kezdték ismét 24 L. erre vonatkozólag Osváth; i.m. 491. s köv. és Papp Zsigmond: A Sárrét régiségei. Vasárnapi Újság, 1858. évf. 375. 25 Bajom, baj (kun-bolgár kun)= hős származéka. M. Nyelv X. 434. 26 Szabó K.-Mika S.: Béla király névtelen jegyzőjének könyve XXVIII. Fej. (M.K..) 27 291. eset. - Vesd össze Osvát i.m. 497. s köv. 1. 28 Valószínűnek tarthatjuk, hogy a Sárrét széli falvak eredetileg mélyebben voltak az ártérben, s onnan a lakosság szaporodása és az éppen emiatt is súlyt nyerő földmívelés hozhatta kijjebb őket. így váltak lakatlanná a mocsár mélyén levő azon falvak, melyek létezéséről már csak a nép emlékezete beszél. Efféle kiköltözés történelmi példája 1751-ből Szerep. Régi helyéi Pusztafalunak hívják. 29 Osváth i.m. 492. I.