P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban II. (Debrecen, 2003)
Sóvidéki cserépedények
A korondi fazekasok nagy mennyiségű edényt készítettek a románok számára a görögkeleti halottkultusz egyik sajátos formájához, az emléktorhoz. A téli és nyári vásárokon, pünkösdkor volt nagy keletje román vidéken a mósi edényeknek, amelyek tálak, kancsók és csuprok voltak. A felálló függőleges szélű tálakat rázottas díszítéssel látták el, amelynek lényege, hogy különböző színű testeteket csorgatnak az engobos edényre mozgatás közben, amely így márványos mintát eredményez. Ez a díszítőmód az 1930-as években terjedt el. 445 A Déri Múzeum tálja jól érzékelteti ennek a viszonylag egyszerű technikának a színpompáját 446 (332. kép). Ugyancsak korondi készítésűnek vélünk egy hullámos peremű lapos tálat, amelyen a karimán négy virágos ág, öblében csokor kék, zöld, vörösbarna és sötétbarna színnel 447 (333. kép). Úgyszintén felvetjük a korondi készítés lehetőségét három következő tányér esetében. A viszonylag széles karimájú edények közül az elsőnek az öblében látjuk a féloldalas margarétás csokrot, amely az előbbi tálra emlékeztet, itt is megvan a szárak vonalazása és egy hurkolt vonaldísz 448 (334. kép) Ez utóbbiak sokasodása díszíti egy következő tál karimáját 444 (335. kép). Feltehetően a legkésőbbi az a tányér, amelyen a vonalas dísz mellett egy nagy rózsa tölti ki az öbölrészt 450 (336. kép). Talán korondi egy gömbös testű, felívelő füllel ellátott, viszonylag hosszú galléros nyakú korsó, amelynek öble közepétől sötétbarna, felül fehér színű. Vallanak díszítése három virágkoszorú kék és vörös forgórózsákból és zöld levelekből. Sajátosnak tekinthetjük a középvonal alatti sötét sávban látható vonalas mintát 451 (337. kép). Idesorolásának alapja egy korondi vizeskorsó, amely két alapszíne fordított, felül sötét, alul világos. 452 Feltételesen sorolunk ide egy szűk nyakú bokályt, amely sárgásfehér alapon kék írókával díszített. A szájperemét és az öböl alját vonalak között hullámvonal zárja, a fő minta két egymás fölé helyezett három egyszerű virágból álló bokor, füle mellett hullámindán levelek 453 (338. kép). Tudjuk, hogy a korondi fazekasok az 1930-as években próbálkoztak ilyenek készítésével. Egy hasonló bokály leírása alapján véljük, hogy felvethető a korondi készítés. 454 Itt készülhetett egy hengeres testű kancsó, amely fehér alapon barnás-zöldes virágmintás. Az egyes elemek, margaréta, kerek végű levelek és kacskaringók a hengeres testű, kis összenyomott kiöntőcsőrrel ellátott edényt egy bizonyosan korondi kancsóval rokonítják 455 (339. kép). 445 Tófalvi Zoltán 1996. 63. 446 Ltsz.: V. 81. 82. 1. átm.: 26,7 cm. 447 Ltsz.: V. 80. 54. 1. átm.: 26 cm. 44S Ltsz.: V. 93. 46. 1. átm.: 21,8 cm. 449 Ltsz.: V. 93. 47. 1. átm.: 21,7 cm. 450 Ltsz.: V. 93. 45. 1. átm.: 21,9 cm. 451 Ltsz.: V. 94. 66.1. m.: 31 cm. 452 Tófalvi Zoltán 1996. 55. kép. 453 Ltsz.: V. 83. 6. Lm.: 27 cm. 454 Tófalvi Zoltán 1996. 86. ismertet egy bokályt, amely az 1930-as években készült, díszítménye pici szívből kinövő nagy tulipán két oldalt kerek körökből és vonalakból álló virág. 455 Ltsz.: V. 1942. 108. m.: 17 cm. Hasonlót közöl Tófalvi Zoltán 1996. 52. kép.