P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban II. (Debrecen, 2003)
Sóvidéki cserépedények
Sóvidéki cserépedények Korond, Küsmöd, Szolokma, Makkfalva és Etéd a Sóvidéknek nevezett terület fazekasfalvai, a székelyföldi fazekasság fontos központjai. A hosszú ideig ismeretlen központokat Tófalvi Zoltán közelmúltban megjelent alapos, történeti forrásokra támaszkodó feldolgozó munkája tárta fel. Kutatásai során a múzeumi és magángyűjteményekben található kerámiák azonosításával határozta meg az egyes központok sajátosságait. 438 Napjainkban legismertebb és legvirágzóbb a korondi fazekasság. A korondi fazék évszázadokon át a mázatlan vörös fazekat jelentette. Jellegzetes darab volt a kétvékás, egy vékás, félvékás káposztafőző fazék, amelyek közül a kisebbek egy füllel is készültek. 439 A Déri Múzeumba került korondi mázatlan nagyméretű fazék kis talpból emelkedik, erősen gömbölyű testű, szájának keskeny pereméből indul a füle, amely alig távolodik el az edény drótozott testétől. Szokásos volt a korondi nagy méretű fazekaknál, hogy rögtön elkészültük után megdrótozták. A díszítetlen edény formájának tökéletességével érzékelteti a mesterségbeli tudást 440 (327. kép). Egy mázatlan, gömbölyű, egyfülű fazék szája kettős karimájú, un. róttnyakú, alatta bekarcolt vonal. Füle a szájperemből indul. Ezt nevezték szilvaízes fazéknak 441 (328. kép). Feltehetően un. kétkupás fazék a következő, amelynek külsejét félig borítja máz. A díszes változathoz tartozó edény gömbölyű testű, viszonylag kis szájú, kihajló szájpereméből indul a két rövid enyhe ívelésű fül. Díszítése a nyakán több sorban vonalak között karcolt hullámvonalak 442 (329. kép). Tagolt un. rótt nyakkal készültek a szilva törőnek nevezett edények. A Déri Múzeum példánya fent gömbölyödő behúzott vállú, kihajtott karimás peremű edény, szalagfüle ebből indul. Felületén egy keskeny sávot leszámítva szabályos sorokban helyezkednek el a nagy lyukak 443 (330. kép). Jellegzetes borvizes korsó a következő edény. A kissé szélesedő, hengeres testű edény szűk nyakát gallér veszi körül, amelyből indul a fül. Díszítése fehér földfestékkel történt 444 (331. kép). 438 Tófalvi Zoltán 1996. 439 Tófalvi Zoltán 1996. 80-81. 440 Ltsz,: V. 99. 16. 1. m.: 31,5 cm. Hasonló két füllel Tófalvi Zoltán 1996. 70. Kép. Megjegyezzük, hogy ez a fazék Kárpátaljáról elkobzott anyagból származik. 441 Ltsz.: V. 2002. 13. 1. m.: 19,5 cm. 442 Ltsz.: V. 2002. 10.1. m.: 19 cm. 443 Ltsz.: V. 2002. 8.1. m.: 17 cm. 444 Ltsz.: V. 89.15. 1. m.: 22 cm.