P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban II. (Debrecen, 2003)

Tordai edények

Ez a díszítmény vörösbarna alapon is feltűnik, különlegessége, hogy a fehér mellett kevés zöldet is használt a fazekas

356 (269. kép). Ugyancsak a hagyományos szerkezetet mutatja egy sötétbarna bokály, amelyen a virágok a kékekről ismert szegfűk

357 (270. kép). A díszítmény szerkezetének változását mutatja egy vörösbarna edény, amelyen a nyakon és az öbölrészen a szokott virágok és árnyékolt levelek láthatók, de már körbefutó koszorú alakban

358 (271. kép). Itt említjük azt a bokályt, amelyen eltűnik a test ketté illetve három részre osztása, egybefüggő felületen felül még a hagyományos árnyékolt levelek emelkednek, alattuk virágok levelek nélkül

359 (272. kép). Ez a díszítmény emlékeztet egy hasonló kék bokályra, de már annál fellazultabb a minta. A következő bokályok mind sötétbarnák, de már tagolatlan a testük. Az elsőn két kecsesen hajló dús árnyékolt leveles és bogyós ág alkotja a díszítményt

360 (273. kép). Ide sorolunk még három madaras bokályt. Kettőn hosszú, megnyúlt levelek határolta térben az ismert fél virágon állnak a madarak, a nagy levél árnyékolt

361 (274. kép). A harmadik bokály fülnél emelkedő ágán a kék bokályok között látott nagy tulipán hajlik

362 (275. kép). Az alábbi csoportot azon az alapon állítottuk össze, hogy a virágokban és levelekben eltűnt a jellegzetes tordai árnyékolás, egyöntetű a színezésűk. Egyesek közülük még őrzik a korábbi bokályok nyak, váll és öbölrész tagolását, de a virágminta már más. Olykor előfordulnak hajló indák, de megjelennek mellettük egyenes szárú, álló virágbokrok

363 (276. kép). További jellegzetességnek vehetjük a függőleges csíkokat a nyakon, majd az öblön. A virágok között a felülnézetben ábrázolt rózsák helyett margaréták kapnak nagy szerepet. Általánosan kedveltnek tűnik a becsavarodó spirál

364 (277. kép). Míg az előbbinél még a nyak díszítménye a szokásos dús minta, a következőknél már egyszerű hullámvonallá változott. Egyikük jellegzetessége, hogy sárga mázzal vonták be, ilyen megoldásra már Kresz Mária is felhívta a figyelmet

365 (278. kép). Pettyekkel gazdagon telehintett, függőlegesen kettéosztott felületen láthatjuk a hajló, felfelé törő ágra helyezett virágokat, leveleket egy szép formájú bokályon

366 (279. kép). Ebben a csoportban is találunk madaras díszítésű darabokat. Két viszonylag hasonló bokályon a madár a félvirágon áll, előtte és háta mögött tekergőző leveles inda az említett spirálisokkal

367 (280. kép), a másik alapja dúsan pettyezett

368 (281. kép), az utolsón a madár egy merev szárú virágon áll

369 (282. kép). W Ltsz.: V. 85. 1. 1. m.: 22,8 cm a* Ltsz.: V. 85. 5. 1. m.: 22,8 cm. 358 Ltsz.: V. 73. 43. 1. m.: 22,2 cm. 334 Ltsz.: DGY. 5. m.: 23 cm. 36(1 Ltsz.: V 1912. 167. a. m.: 22 cm. 361 Ltsz.: Sz. 1906. 1228. m.: 22 cm., V. 1931. 198. m.: 23 cm. 362 Ltsz.: V. 83. 105. 1. m.: 23 cm. 363 Ltsz.: V. 85. 6.1. m.: 22,7 cm 3M Ltsz.: V. 83. 104. 1. m.: 22,6 cm. 363 Ltsz.: V. 73. 44. 1. m.: 24 cm. Kresz Mária 1991. 71. 366 Ltsz.: V. 83.108. 1. m.: 22,7 cm. 36

~ Ltsz.: V. 83. 7.1. m.: 23 cm. 368 Ltsz.: V. 83. 106. 1. m.: 24 cm. 369 Ltsz.: V. 1931. 197. m.: 23 cm.