P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban II. (Debrecen, 2003)
Révi kerámia
Véleménye alapján ezért soroljuk ide a következő edényeket, amelyek közül egy Mezősasról került a múzeumba, kettő Komádiból, egy pedig Hajdúhadházról. Ezek az edények kisebb méretűk miatt egy füllel ellátottak 299 (220. kép). A következő nagyobb méretű fazék eredetileg kétfülű, egyik füle letört 300 (222. kép). Az edényeken semmilyen díszítés nincs, egyikükön a nyak simán hajlik át a szájba, míg a többieknél peremes. A révieknek azonban nem a főzőedény volt a legfontosabb termékük, hanem a vizesedények, a kannák és a korsók. A széles talpú erősen gömbölyű testű kannák füle felível, majd csaknem teljesen függőlegesen kapcsolódik a testhez. A széles nyakú kannának két egymástól alig eltérő változata van, az egyiknek a szája egy kicsit összenyomott, kis kiöntőrészt alakított ki a fazekas, míg a másiknak sima kör alakú a szája, de mindkét esetben kissé befelé ívelő, homorú. Az igen archaikus díszítésű révi edények közül ez a régiesebb forma, az edények szájperemén és nyakán vízszintes négy-hat sötétbarna vonal, a vállukon két vonal között többnyire hat rézsútos, függőleges vagy egymáson átívelő vonal. Ez a díszítés a fentebb bemutatott, Debrecenben földből előkerült XVII. századi edényen már megtalálható, ami mutatja ősiségét 301 (222. kép). A szinte teljesen azonos nagyságú edények között egyetlen olyan kanna akad, amelynek kissé eltér a mintája, a nyakán függőleges vonlak jelennek meg, öblén pedig az egymást keresztező csíkok mellett egy spirál tölti ki a teret. 302 Bár 1975-ben mint régi leltári maradvány került beleltározásra, elképzelhető, hogy viszonylag kései darab, ez magyarázza az eltérő díszítést (223. kép). A másik legelterjedtebb edényforma a vizeskorsó volt. Formailag ez is teljesen egységes, a talp, öböl és fül megegyezik arányaiban a kannákkal, eltérés csupán a nyakmegoldásban van, ugyanis ezek szűk nyakúak, összenyomott korsószájjal, benne szűrővel. A fülükön nincs csecs. Méreteikben több az eltérés, 21-32 cm lehet a magasságuk. Díszítésük szerkezetében ismét szinte teljesen azonos. A szájperemen, a nyakon rézsútos vonalak sorakoznak. Az öböl díszítése a két jellegzetes szem alakú motívum, a rézsútosan álló oválisok belül kettősvonalúak, felül egy kis kacs, esetleg pontok zárják, belsejében S alakú motívum foltokkal, levélszerű megoldással, a fülek felé eső sávban hat függőleges vonal, alsó harmaduk vízszintes vonalakkal rácsozott 303 (224-225. kép). Egy korsónak tér el kissé a díszítése, a szájáról elmaradt a csíkozás, a szem motívum belsejében fenyőág látható, feltehetően ez is már késői lehet 304 (226. kép). Két révi fazekasmunka található még a Déri Múzeumban. Az egyik egy kisméretű kanna, amely feltehetően XVIII. századi. A kis edény már magán hordozza a későbbi révi edények w Ltsz.: V. 67.107. 1. m.: 28 cm, V. 69. 10. 1. m.: 32,5 cm, V. 69. 105. 1. m.: 31,7 cm., V. 71. 233. 1. m.: 27,1 cm. 300 Ltsz.: V. 71. 252. 1. m.: 38,5 cm. 301 Ltsz.: V. 1941. 48. m.: 30 cm, V. 69. 72. 1. m.: 30,5 cm, V. 63. 79. 1. 3. m: 32,5 cm, V. 79. 1. 10. m.: 31,5 cm, V. 75. 145. 1. m.: 32 cm, V. 75. 423. 1. m.: 29 cm, V. 91. 25. 1. m.: 33 cm. 302 Ltsz.: V. 75. 146. Lm.: 31 cm, 303 Ltsz.: V. 67. 2. 1. m.: 28 cm, V. 67. 43. 1. m.: 29 cm, V. 69. 83. 1. m.: 30,8 cm, V. 69. 84. 1. m: 31,3 cm, V. 70. 144. 1. m.: 25 cm, V. 71. 227. 1. m.: 29,2 cm, V. 82. 90. 1. m.: 26 cm, V. 87. 92. 1. m.: 30,5 cm, V. 90. 1. 1. m.: 31 cm, V. 91. 35. 1. m.: 31,5 cm. 3(14 Ltsz.: V. 67. 113. l.m.:30 cm.
