P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban II. (Debrecen, 2003)

Feltételezett mezőtelegdi edények

A fenti fazekak mezőtelegdi készítését azért feltételezzük, mert bár fehérre égő agyagból készültek, de teljesen különböznek a révi fazekaktól, ugyanakkor tudjuk, hogy a telegdiek Révről vitt földből is dolgoztak. Ugyancsak az előbb látott jellegzetes csíkozás a nyakmintája egy gömbös testű kannának, amelyen a további minta széles hullámvonal becsavarodó végekkel ugyancsak gyakori a mezőtelegdi töredékek között

289 (214. kép). Egy másik kannán a csaknem tökéletes gömb alakú test és a karimás száj figyelemreméltó, díszítésben a vállon lévő, középen két vonallal tagolt, vastag, dőlt hullámcsík, de hasonlóan jellegzetesnek vehetjük az itt is megjelenő, alsó lezáró vonalat

290 (225. kép). Egy kívül zöld, belül barna mázas félgömbből összeillesztett tarkedlisütő fülének vége becsavarodik a kulacson látotthoz hasonlóan, míg egy másiknak csipkézett domború csík díszíti körben a szélét

291 (216-217. kép). Az utolsó mezőtelegdinek vélt edény szűrőtál, amelynek felső pereme függőlegesen kihajtott, ebből indul a füle. Egy közölt tálhoz hasonlóan ezen is két karcolt csík látható a fül közötti részen

292 (218. kép). 289 Ltsz.: V. 1912. 193. m.: 25 cm, lelőhely Hajduhadház. 29(1 Ltsz.: V. 91. 77. 1. m.: 26,3 cm. 291 Ltsz.: V. 1935. 171. átm.: 30 cm, V. 1917. 43. átm.: 30 cm. 292 Ltsz.: V. 63. 79. 1. 17. m.: 11 cm. Használati helye: Nagykereki.