P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban II. (Debrecen, 2003)

Felsőbányai edények

Egy következő szilkén a szájperemen láthatjuk a fehér csíkot, öblén függőleges hullámvo­nalak között vízszintes vonalkák sorakoznak 115 (85. kép). Három szilkén a vörösbarna alap engob nélküli, erre került a fehérrel festett díszítés. Az első példányon hármas hullámvonalsor keretelte mezőben szabályos körökből kialakított virág 116 (86. kép), másikon ugyanebben a keretben féloldalas ágak 117 (87. kép). Az utolsó szilkét a szájperem fehér csíkja, a mintát lezáró többszörös csíkozás kapcsolja az előbbiekhez, díszítménye teljesen leegyszerűsödött, szabályos egymást metsző vízszintes és függőleges vonalakon kis három pontból kialakított virágok ülnek 118 (88. kép). Az Alföldön kedvelt összenyomott szájú korsó a másik edényforma, amelyet nagy szám­ban készítettek a felsőbányai fazekasok. A szabályos gömbös testű, sötétbarna színű edény nyaka és fülének felső része világosbarna színű, ilyenek voltak a borvizes korsók. Díszítménye hullámvonal alatt függőleges hullámvonallal két részre osztott, a mezőkben hajló ágon nyújtott tulipánhoz hasonló motívum 119 (89. kép). Idesorolásának egyik oka a nyakát övező zeg-zug vonal, amely a felsőbányai barna és fekete tálakon jellemző. 120 Egy kancsót is felsőbányai készítésűnek vélünk, amelynek kihajló szája kissé összenyo­mott. Díszítménye függőleges hullámvonalakból és háromszög alakba rendezett vonalkákból áll, a minta a nyakán és öblén ugyanaz 121 (90. kép). A következő edények esetében az előbbiekre támaszkodva vetjük fel a felsőbányai eredetet. A két köcsög közül az egyiken a függőleges hullámvonalak között fél fenyőág áll és egymást metsző két vonal, közeiben pontokkal, ez hasonló az utolsó szilke egyik ornamen­séhez 122 (91. kép). A másik köcsögön a függőleges kettős hullámvonal között szabályos körök sorakoznak 123 (92. kép). Utolsóként sorolunk egy kis bokályt, amely bizonyosan Felsőbányán készült, az a típus, amelyet izavölgyiként ismernek. A fehér színű, formás edényke fekete kontúrú háromszög alakú jellegzetes rácsmintája zöld sárga színű, a fül két oldalán három levél 124 (93. kép). ,,s Ltsz.: V. 1940. 96. m.: 20 cm. 116 Ltsz.: V. 1940. 95. m.: 18,5 cm. 117 Ltsz.: 1940. 94. m.: 18 cm. 1,8 Ltsz.: V. 1949. 42. m.: 14,5 cm. 119 Ltsz.: V. 87.123. 1. m.: 28,1 cm 120 Csupor István-Csuporné Angyal Zsuzsa 1998. 121 Ltsz.: V. 88. 23. 1. m.: 22,2 cm. Az előbbi edénnyel együtt korábban nagybányainak véltem. 122 Ltsz.: 1944. 9. m.: 20 cm. 123 Ltsz.: V. 1917. 66. m.: 21 cm. 124 Ltsz.: V. 85. 38. 1. m.: 15,5 cm.

Next

/
Thumbnails
Contents