P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban II. (Debrecen, 2003)
Misztótfalusi edények
Misztótfalusi edények Misztotfalu fazekasságáról keveset tudunk. Feltehető, hogy a településen található jó agyag miatt már a korai időkben dolgozhattak itt fazekasok. Ezt bizonyítják a lakosok nevei is, amelyek között a Fazekas vezetéknév a mezőváros híres, 1596-tól vezetett jegyzőkönyvében a legkorábbi időtől kezdve gyakran előfordul. Először 1604-ben szerepel egy ügyben az esküdtek sorában Johannes Figuli 125 , majd a továbbiakban is szép számmal találkozunk ezzel a névvel. Természetesen ebből nem következtetünk arra, hogy a felsoroltak mind a fazekasmesterséget űzték. Ugyanakkor bizonyos, hogy jelentős helyet foglalhatott el a településen űzött foglalkozások között, hiszen 1810-ben egyetlen mesterségként említik, "egyedül a fazekasmesterségből, szőlőmívelésből, szekerezésből és napi számokból élnek a lakosok...." 126 1885-ben öt mester neve szerepel az iparos nyilvántartásban, 1896-ban 13 127 , a századfordulón 22 fazekas dolgozott. 128 Mindennapi használati, elsősorban főzőedényeket, tejescsuprot, vizeskorsót, kantát, boroskancsót és tányért készítettek. A nagybányai fazekasokkal volt erős kapcsolatuk. 129 A Déri Múzeum egy edénysorozatot őriz, amelyet 1942-ben Lükő Gábor a helyszínen vásárolt, így itteni készítését bizonyosnak vehetjük. A nagybányai hatás jelenlétét érzékelhetjük az első bokályon, amely sötétbarna alapon fehér írókázással készült. Mint később látjuk, talán helyi, a többi közeli központtól eltérő sajátosságnak tarthatjuk, hogy a díszítmény a fennálló edényeken nem tagolódik vízszintes sávokra, hanem a nyak közepétől az öbölrész alsó feléig egységesen komponált. A bokály nyúlánkságát feltehetően fokozza az említett díszítményszerkezet. A csíkok közé foglalt hullámvonal alatt függőleges, ellentétes irányba hajló féloldalas levelek 130 (94. kép). Ezek a motívumok mindegyik közeli központban kedveltek voltak. A következő bokály az előbbinél is karcsúbb, hosszú nyakú edény. Díszítménye a nyak alsó részétől a talpáig fedi, viszonylag egyszerű, függőleges hullámvonalak között fekete pontsorok. Különlegessége, hogy világoszöld a színe 131 (95. kép). 125 Misztotfalu mezőváros jegyzőkönyve 1596-1803.1985. 126 Szirmay Szirmay Antal 1810. 342. 127 Jekelfalussy József 1885. 358. A következő mestereket sorolják fel: Piskolti Károly, Fekete Mihály, Fekete Sándor, Papp Károly, Vas József. Uő. 1896. Bolkis József, Derecski Károly, Fekete Bálint, Fekete Bertalan, Fekete Mihály, Ferczigán Sándor, Piskolti Károly, Szász Mihály, ifj. Székely József, Szilvási Sándor, Tott József, Tusztigán Sándor, Vas János. 128 Kresz Mária 1991a. 545. 129 Csupor István-Csuporné Angyal Zsuzsa 1998. 163. 130 Ltsz.: V. 75. 161. 1. m.: 23 cm. 131 Ltsz.: V. 1942. 96. m.: 27 cm.
