P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)

Mezőtúri kerámia

számot említették. 404 A jellegzetes dudi szín alkalmazása az 1870-es években kezdő­dött. 405 Ez a korszak, az 1880-as 90-es évek, a túri kerámia fénykora. A korra jellem­ző parasztosabb stílusú népművészet kiteljesedésének egyik reprezentánsa lett a me­zőtúri kerámia. 406 A díszítésben a lendületes vonalvezetés mellett a folthatásra törek­vés jellemzi az edényeket, ez olyan egyöntetű, hogy az egyes mesterek stílusát nem lehet egymástól elkülöníteni. 407 A Déri Múzeum néprajzi gyűjteménye mezőtúri edényei az előbbiekben már emlí­tett két különböző jellegű tárgyegyüttesből áll. Az egyik csoportot a múzeum néprajzi gyűjteményében található tárgyak alkotják, amelyek a XX. század elejétől kezdődően előbb Debrecenből, majd Hajdú-Bihar megye területéről kerültek a gyűjteménybe, így ezek a mezőtúri edények helyi elterjedését bizonyítják, jól mutatva, hogy az Alföld ezen része - a Hajdúság - volt az, ameddig a mezőtúri edények piaci vonzáskörzete kiterjedt. A másik csoport tudatos gyűjtés eredménye. Déri György ezredes ún. haza­fias gyűjteményéből származó tárgyak inkább a reprezentatív díszedényekről mutat­nak képet. A paraszti háztartás egyik legfontosabb edénye a tál volt, amelyet nemcsak hasz­nálati tárgyként, de díszedényként is használtak. Bár Mezőtúr elsősorban korsós köz­pont volt, a XIX. század második felében egyre nagyobb mennyiségű tálat készítettek, amelyeket különféle méretekben korongoltak. A Déri Múzeumban legnagyobb méretű az ún. vajdling a külső oldalán díszített, mivel hátával kifelé akasztották a falra. Füle függőleges állású, peremén két oldalt ösz­szenyomott kiöntőrész látható. Díszítése a jellegzetes mezőtúri mintasor 408 (267. kép). Egy nagy tál a túri edények jellegzetességét mutatja. A peremén és az alja szélén vörös és fehér csíkok övezik a hajló száron ülő barna írókával szegélyezett túri virágo­kat 409 (268. kép). Idesorolunk egy sérült mázú, lepattogzott díszű hasonló tálat. 410 A következő tál már késői készítésű, amit a virágok naturalisztikus megfogalmazása tük­röz 411 (269. kép). Egy karcolt felirattal ellátott evőtálat úgyszintén dudi színe és a pe­remén lévő vörös és fehér csík alapján kapcsolunk ide 412 (270. kép). Ehhez az edénytípushoz sorolhatók a szűrőtálak, amelyek formailag megegyeznek velük. A Déri Múzeum két szűrőtála közül az egyik díszesebb, kívül az alját széles fehér csík övezi, belsejében a peremén hullámvonal és barna vonalak között fehér 404 Kresz Mária 1978. 8. 405 Fél Edit-Hofer Tamás 1981. 45-46. 406 Domanovszky György 1968. 51. 407 Kresz Mária 1960. 338-339. 408Ltsz.: V. 69. 211. 1. átm.: 44 cm. Díszesebbet közöl Kresz Mária 1978. 22. kép, Domanovszky György 1968. XIV. tábla, Kresz Mária 1991. 144-145. kép. 409Ltsz.: V. 1944. 4. átm.: 49 cm. 410Ltsz.: V. 67. 83. 1. átm.: 45 cm. 411 Ltsz.: V. 75. 420. 1. átm.: 51,5 cm. 412 Ltsz.: V. 1916. 133. átm.: 20,5 cm. Felirata: Mindjárt kész az ebéd..

Next

/
Thumbnails
Contents