P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)
Mezőtúri kerámia
csík. Alját kettős barna csík szegélyezi 413 (271. kép). A másik díszítéséből a csíkok hiányoznak. 414 A kívül-belül mázas ételhordó és tároló edény, a szilke általában folyóedényként készült. A mezőtúri szilkék viszonylag széles fenekűek, gömbölyű testűek, különböző méretűek. Egy kis szilkén a formai jellegzetességeket mind megtaláljuk, a szájperemből induló, felül egyenes fület, a viszonylag szűk aljat. Díszítése karéjos, a belsejükben felfelé egyre kisebbedő ívek, közeikben ágak. A világos alapszínen vörös, sötétbarna és zöld alkotja a színezést 415 (272. kép). Hasonlóan kisméretű az a szilke, amelynek díszítésében még az írókázás van túlsúlyban, ez alapján viszonylag korainak vélhetjük 416 (273. kép). Ugyancsak kisméretű egy ecsetes díszítésű darab 417 (274. kép). Három szilke közepes nagyságú, kettő virágkoszorúval övezett. Díszítésükben dominál a barna írókázott körvonal, amely összetartja a dús mintasort, ezért ezeket is viszonylag korainak tartjuk 418 (275-276. kép). A harmadik évszámos, elnagyolt díszítésében is mutatja késői mivoltát 419 (277. kép). A nagyméretűek közül kettő írókás. A díszesebb mintasoros évszámos 420 (278. kép), a másik a mezőtúri hazafias lendületet példázza a nemzeti lobogóval és az 1848-as évszámmal 421 (279. kép). XX. századi az a szilke, amelyet formája és bizonyos díszítésbeli sajátosságai alapján kötünk Mezőtúrhoz, ilyen a szájperem sötét színezése, a díszítést lezáró többszörös barna csíkozás 422 (280. kép). Egy másikon csupán ecsetes koszorúminta látható 423 (281. kép). Formailag sorolható ide az az egyszínű szilke, amelynek dudi alapján levélszerű erezésű rúgtatott máz képezi a díszítést 424 (282. kép). A folyatott díszítésre is látunk példát 425 (283. kép). A Déri Múzeum komaszilkéje a polgári leveses tálakra emlékeztet, magasra törő vonalvezetése a túri edények sajátosságát mutatja. Az öblén körülfutó motívumsor és szájperemének festése megerősíti itteni eredetét 426 (284. kép). A bödönöknek két alaptípusa ismeretes. Leggyakoribb a keskenyfenekű fazékhoz hasonló, míg a másik egyenes oldalú edény. A mezőtúri bödönök ebbe a két csoport413 Ltsz.: Sz. 1908. 577. átm.: 32 cm. Szűrőtálat közöl Füvessy Anikó 1987. 571. kép. 414 Ltsz.: V.1932. 85. átm.: 39 cm. 415 Ltsz.: V. 71. 218. 1. m.: 14 cm. 416 Ltsz.: V. 88. 18. 1. m.: 15,4 cm. Hasonlót közöl Füvessy Anikó 1987. 563. kép és István Erzsébet 1985. 181. kép. 417Ltsz.: V.V. 71. 217. 1. m.: 15,1 cm. 418Ltsz.: V. 1937. 78. m.: 17 cm., (275. kép) illetve DGY. 191. m.: 22,2 cm. (276. kép). 419 Ltsz.: V. 1937. 87. m.: 19 cm. Felirata: 1904. 420Ltsz.: V. 69. 71. 1. m.: 23 cm. Felirata: Készült 1898-ban. 421 Ltsz.: V. 67. 49. 1. m.: 25 cm. Felirata: 1848. 422 Ltsz.: V. 63. 79. 1. 16. m.: 18 cm. 423 Ltsz.: 67. 79. 1. m.: 19 cm. 424 Ltsz.: V. 69. 94. 1. A butykoskorsók között egy hasonló díszítésűt találunk. 425 Ltsz.: . V. 71. 230. m.: 10,5 cm. 426 Ltsz.: Sz. 1907. 475. m.: 12 cm.
