P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)
Mezőtúri kerámia
Mezőtúri kerámia Az alföldi fazekasközpontok egyik legismertebbike Mezőtúr. A mezőtúri fazekasság a középkorra nyúlik vissza, bár a korai időszakról csupán szórványos adataink vannak. Már a XVI. században összeírtak a városban cserepes mestereket. 1737-ben négy fazekas dolgozott Mezőtúron. Céhalapításukról pontos adattal nem rendelkezünk, de 1782-ben már említik a fazekas céhet. 400 A XIX. század a mezőtúri fazekasság történetében is a nagymérvű felfutás időszaka volt. 1817-ben megszerezték a korsós céh kiváltságlevelét, a megújított céhlevél költségeit 88-an fizették be. 1828-ban 34 mestert tartottak nyilván, ez mutatja, hogy mint az országban másutt, itt sem volt minden mesterségúző tagja a céhnek. 1852-ben 52-en, 1894-ben 74-en vannak. A századfordulón 114 fazekast említenek. A XX. század eleje itt a rohamos hanyadás kora. 4 1 A mezőtúri kerámia stíluskorszakait Kresz Mária meghatározta. 402 A XIX. század elején még fekete edényt korongoltak Mezőtúron. Az edényfélékről pontos adatokat találunk az 1813-as és 1818-as rendszabásban. Kitűnik, hogy minden edényfajtát készítettek. A XIX. század közepére fokozatosan tért nyerő mázas edények közül először zöldmázas edényeket készítettek. Az 1860-as években indul meg a teljes kiszínesedés. A fehér szín kiszorulásának az lehetett az oka, hogy a mezőtúri agyag nagy vastartalma a fehér festéket nem bírja, az hamar lehámlik róla. 403 Ez az agyag különösen alkalmas arra, hogy merészvonalú edényeket korongozzanak belőle. Ez a formai kialakítás jellemez minden mezőtúri edényt. A keskeny talpból meredeken ível az edénytest, legnagyobb átmérője viszonylag magasan van, válla csaknem vízszintesen hajlik a nyakához, amely erősen behúzott. Füle minden esetben felfelé ível. Mint az ország legnagyobb korsós központja méltán volt híres erről az edényről. Fennálló edényeket készítettek elsősorban. A korsók mellett bödönök, szilkék, köcsögök készültek legnagyobb számban. A korsók alapvető voltát bizonyítja, hogy minden számítási rendszernek, akár készítés, akár bérezés alapjaként ez szolgált, a korsó400 A mezőtúri fazekasság történetét röviden ismertette Kresz Mária 1978., majd Szabó László-Gulyás Éva 1983. Legújabban Nagymolnár Miklós foglalkozik monografikus feldolgozásával. 401 Szabadfalvi József 1986. 20. 402 Kresz Mária 1978. 20. 403 Kresz Mária 1960. 329.
