P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)
Tiszafüredi kerámiák
Ez a miskakancsó Nagy Mihály mester munkája, aktról Füvessy Anikó kutatásai alapján tudjuk, hogy az egyik legkiemelkedó'bb tiszafüredi mester volt 357 (232. kép). A következő miska is név szerint ismert mester munkája. 358 Készítője Katona Mihály, a nagy tiszafüredi Katona fazekascsalád tagja volt. 359 A formás edényen hangsúlyos a szélesre tárt menteszárnyak között tekergőző vastag kígyó. Két oldalán karcolt rozmaringágakkal megszakított, írókával készített kettős karéjos levelek fölött kis gránátalma zárja a díszítményt. A fül két oldalán kisebb és nagyobb gránátalmák, kerek végű és karéjos levelek mellett sokszirmú virágok díszlenek. A fül alatt látható a karcolt felirat, amelyben a fazekas megörökítette nevét. Az ismert példányok alapján Katona Mihály egyik kedvelt díszítőmotívumának tekinthetjük a négyszögletes gúla alakú dombokat 360 (233. kép). Közepes fazekas munkája a következő nagyméretű miska-kancsó. 361 Bár felirat nélküli, formai és díszítésbeli sajátosságai alapján a tiszafüredi fazekastermékek közé sorolható. Ezek között elsőként említhetjük a széles menteszárnyakat, a nagy kígyót, a sujtásokat, amelyek mind domborművesek. A többi viszonylag szerény díszítés karcolással és írókázással készült. Függőleges hullámindán helyezkednek el a kerek és karéjos levelek váltakozva, felül a jellegzetes háromszirmú tiszafüredi virág és gránátalma zárja. A fül két oldalán ugyanezek a motívumok ismédődnek. Az évszámot a szájat fedő lapon találjuk (234. kép). A kevésbé igényes darabok közé tartozik az a kisméretű miska, amelyet elsősorban díszítése alapján tarthatunk tiszafüredinek. Formailag meg sem közelíti a többiek kiforrottságát, viszonylag széles fenekű, a fejrésze szinte egybe olvad a testtel. Díszítésében hiányzik a karcolás, amely a megrendelésre szánt darabok sajátossága volt, szemben a folyóedényként készültek írókázásával. 362 A már említett plasztikus kígyó és sújtások, valamint a fül két oldalán lévő virágos inda valószínűsíti, hogy ebben a központban készült 363 (235. kép). Utolsónak említjük azt a meglehetősen sikerületien darabot, amely elsősorban díszítésében mutatja a tiszafüredi kerámia felbomlását. 364 Bár mestere az ismert tiszafüredi motívumokat használta, pl. háromszirmú virágok, pontozott szirmú virágok, a levelek között már nem találjuk az évszázados múltú karéjos leveleket (236. kép). 357 Füvessy Anikó 1979. 12-15. 9-10. kép. Uő: 1981. 156-157. 358 Ltsz.: V. 77. 99. 1. m.: 30 cm. Felirata: Készítetni (Katona Mihály ( az 1856.dik évben ( Bodnár György számára ( Aki iszik belőle Vajon egéségére. 359 Füvessy Anikó 1979. 16-19. Uő.: 1978. 407. 360 Munkái megtalálhatók a Néprajzi Múzeumban és a Finta Múzeumban. Az említett jellegzetességek - a gúla alakú gombok, az írókás díszítőelemek hasonlósága alapján feltételezhető, hogy ő készítette azt az 1854-es évszámot viselő példányt, amely a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum gyűjteményében található Füvessy Anikó 1987. 549. kép. Katona Mihályról bővebben Füvessy Anikó 1981. 159. 361 Ltsz.: DGY. 226. m.: 40 cm. Felirata: 1876. 362 Kresz Mária 1960. 362-363. Itt részletesen foglalkozik a folyóedény és a díszedény kérdésével. 363 Ltsz.: DGY. 88. m.: 20,9 cm. 364 Ltsz.: V. 67. 117.1., m.: 32 cm. Felirata: Bortól oszlik a gond, aki ellene mond, merő tisztán sült bolond.
