P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)
Tiszafüredi kerámiák
A kisméretű díszedények közé tartoznak a csalikancsók. A Déri Múzeum egy csalikancsót őriz, amely esedeg tiszafüredi mester munkája. A keskeny fenékaljból erőteljesen öblösödő kancsó egyenes nyakban folytatódik a száj felé, erőteljes peremen ül a négy nagyméretű ívónyílás, míg a fülén egy látható. A nyakát függőleges téglalapok törik át, a szájperemet karcolt hullámvonal díszíti 365 (237. kép). A díszedényként számon tartott kulacsok bor és pálinka tartására szolgáltak. A Déri Múzeum gyűjteményében Tiszafüredről három kulacs azonosítható. Bár egyiken sincs konkrét utalás a készítési helyre, a már ismert tiszafüredi kulacsok elemzése alapján levonható megállapítások révén kíséreljük meg meghatározni őket. Egyik ilyen sajátosságnak tekinthetjük, hogy a tiszafüredi kulacsoknak, szemben más közép-tiszai és alföldi központok edényeivel, egy pár szíjtartó fülük van, amely viszonylag magasan helyezkedik el. Másik jellegzetességnek véljük, hogy a kulacsok előés hádapját többszörös csíkozás szegélyezi, illetve tagolja. 366 E jellegzetességek alapján soroljuk ide azt az 1846-os évszámot viselő kulacsot, amely a jelenleg ismert közölt anyagban a legkorábbi évszámos tiszafüredi darab. Díszítését tulajdonképpen a már említett többszörös csíkozás adja, hosszú karcolt szövege beborítja mindkét lapját 367 (238. kép). Ugyancsak világos alapú egy áttört kulacs, amelyet Molnár Péter készített. A csillaggal áttört közepű edényen vörös, zöld és barna színnel készült rozmaringleveles koszorú és vésett felirat díszlik 368 (239. kép). A negyven évvel később készült kulacs zöld mázas fekete írókázással és karcolással díszített. A magasan ülő szíjtartóval ellátott edény lapját az ismert csíkozás tagolja, amelyet pontok, vonalak variálása tesz változatossá. 369 Tiszafüredi eredetét támasztja alá oldalának hullámvonalas díszítése (240. kép). Egy kulacs a pereckulacsok csoportjába tartozik. Bár ezen nem találjuk a készítés helyét, az említett jellegzetességek alapján tartjuk tiszafüredinek: egy pár szíjtartó, a lapok dús csíkozása zöldes, barna színekkel, valamint oldalán a hullámvonal. 370 Pálinkatartó edények voltak a vizeskorsóra emlékeztető keskeny aljú, hasas, szűk nyakú butykoskorsók. Tiszafüredről az utóbbi években Füvessy Anikó azonosított több butykoskorsót. 371 A Déri Múzeum zöldmázas butykoskorsója gömbölyű testű edény, nyaka összeszűkül, 365 Ltsz.: Sz. 1908. 1244. m.: 18 cm. 366 Domanovszky György 1968. 20. Igaz Mária-Kresz Mária 1965. 116. Néprajzi Lexikon III. 1980. 346-347. 367 Ltsz.: V. 1916. 121. m.: 24 cm. Felirata: Aki ebül iszik kedvére vajon egéségére Majd el menyünk szüretkor, édes bort Igyunk akkor vivát. 1846. l\'ints Szeb Madár szállás mint a kullats kótyogás tsinalodot aki eljöne. Másik oldalon: Ősszel van már for a lőre Lepállott a bundám szőre vivát. Éljen akié ez a kullats. 1846. Bon iszom én nem vizet merén tüllem kitelhet. Igyunk hát vivát. 368 Ltsz.: V. 56. 23. 1. m.: 25 cm. Felirata: Kész. M. P. Gatsal Lajos számára. Közölte Füvessy Anikó 1993. 78. 369 Ltsz.: DGY. 49. m.: 25 cm. Felirata: Készült az 1886. Évben Szilágyi János számára aki iszik belőle váljék Egéségére igyál belőle Barátom egéségedre kívánom. 370 Ltsz.: V. 1932. 139. átm.: 20 cm. 371 Füvessy Anikó 1979. 1-6. kép.
