P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)

Sárospataki kerámia

amely nem gyakori a sárospataki edényeken, de viszondátjuk a korai ovális tálon. A felsorolt két edényt ismereden műhelyből származónak tartotta Román János, úgy véljük, feltédenül kapcsolatnak kellett lenni közöttük. De hasonlóságot fedezhetünk fel a Román János által ismereden műhelyből szár­mazónak tartott 187l-es kulaccsal is. 258 A kulacs kettős virágos ága egy telekörből in­dul ki, ugyanezt láthatjuk Molnár János táldíszítményén is. A kulacsok virágos ágának indáján egy-egy sötétbarna petty jelenik meg, ami más fazekasnál szintén nem fordul elő. Ez a megoldás egy tálon jelentkezik, amelyet Molnár János leánya tarkázott 1890 körül. Mindezek alapján feltételezzük, hogy esedeg leánya tarkázta a kulacsot apjának (169. kép). Sokkal egyszerűbb a helyzet a következő kulacs esetében, ugyanis ezen megtaláljuk a készítő nevét. 259 Az előbbi formával teljes mértékben megegyező tárgy jellegzetes díszedény, amit a díszítmény karcolással történő gazdagítása bizonyít. Előlapján egy keskeny fenekű kétfülű edényből kiemelkedő virágcsokor díszíti, amely megőrizte a jellegzetes sárospataki kétfelé ágazó koszorúmintát. Felirata szerint Kiss István fazekas munkája, aki szerepel az iparosok 1885-ös összeírásában. A kulacs kis mérete ellené­re az egyik legjelentősebb fazekasnak mutatja készítőjét 260 (170. kép). Ugyancsak könnyű a harmadik kulacs besorolása, mivel ezen is olyan sajátosságo­kat fedezhetünk fel, amelyek lehetővé teszik készítőjének meghatározását. 261 A jelleg­zetes pataki formán már a hagyományos díszítmény átalakulásának lehetünk a tanúi. A kulacs előlapján álló szimmetrikus kialakítású virágbokor látható, amelyben csupán a fürtös virágok őrzik a pataki hagyományt, a felülnézetben ábrázolt rózsa a ritkább motívumok közé tartozik. A kulacs hátiapján azonban még a hagyományos koszo­rúmint fogja körbe a karcolt feliratot. Mind formájában, mind díszítésében feltűnő ha­sonlóságot mutat Csicseri József 1890 körül készült kulacsával, 262 ezért feltételezzük, hogy ugyanennek a mesternek a készítménye az 1900-as évek elejéről (171. kép). A két utolsó sárospataki kulacs nem követi a hagyományos formát, a ritkább perec­kulacshoz hasonló. 263 Itt már a polgári hatás megnyilvánulásának tarthatjuk, hogy ko­rongozott lábon álló testét középen áttört, metszett rész tölti ki. A díszítés is különbö­zik a megszokott sárospataki ornamentikától. A felülnézetben ábrázolt sokszirmú ro­zetta négy kis ágacskával idegen a hagyományos mintakincsben. Olvashatadan felirata József nevet örökít meg. Amennyiben feltételezzük, hogy a fazekas nevét őrzi, a XX. 258 Román János 1955. 16. kép. 259 Llsz.: V. 1949. 3. m.: 18 cm. Felirata: Készült 1888 évi június 18-án Sárospatakon Kis István volt közjegyző s fazekasmester által az igaz s jó barát részére E kulacs belső oldala szeszes italt tart mely a gyomor egészségére szolgál, de vigyázz mert 3 korty belőle elég a több megárt. 260 Jekelfalussy József 1885. 360. 261 Ltsz.: Sz. 1908. 310. Felirata: Ezen kulacs Készült 1906 Május 12 dikén úgy mint Bodicz Jánosa ur részére akik isznak Belő­le váljon egészségére Készült Sáros patakon. 262 Román János 1955. 19. kép. 263 Ltsz.: V. 91. 34. 1. m.: 33.4 cm. Felirata: ... József Sárospatak 19.

Next

/
Thumbnails
Contents