P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)

Sárospataki kerámia

század elején Morvái József dolgozott a városban. Ez a mester ismereden helyről vándorolt Patakra, talán ez a magyarázata az idegenes mintának

264 (172. kép). Az előbbihez hasonló sötét színű kulacs hiányos állapotban maradt fenn, a talpa letört, ennek ellenére teljesen bizonyos, hogy ugyanaz a mester készítette. Ennél a kulacsnál a sötét alapon fehér pontsor szegélyezi a keskeny elő és hádap szélét, amelyen itt négyszirmú virágok díszlenek, ezekről szintén azt mondhatjuk, hogy a hagyományos pataki mintakincsben idegenek.

265 A teljes formai azonosság alapján feltehetően ez is Morvái József munkája. A sárospataki edények következő csoportját a sötétbarna színűek alkotják. Román János megállapítása szerint ebben a stílusban bontakozott ki az un. parasztedény teljes pompájában. A sötét színű edények közül először szintén a tálakat tekintjük át. A sárospataki feketeedények az 1860-70-es évek között jelennek meg. Díszítményeik a fehér edények fő díszítőmotívumai, az oldalnézetes rózsa, a fürtös virág. Egy negyedik tál méretű edényen a perem fehér csíkjára és a virágminták közötti ragyogtatóra hívjuk fel a figyelmet. 266 A fehér perem és a vastag ecsetvonásokkal kialakított középminta, a hármas szár a perem virágainál szintén jellemző, a XIX. század utolsó évtizedéből Csicseri József műhelyéből ismert

267 (173. kép). Az egységes díszítmény a XIX-XX. század fordulóján fokozatosan felbomlik, motívumaira hullik. Ezt láthatjuk a Déri Múzeum egyik tálán, amelyben az oldalnézetes rózsákból álló díszítmény nem alkot összefüggő koszorút. Az egyes virágokat féloldalas fürtszerű motívum választja el egymástól, de a virágok még száraikkal és leveleikkel összefüggnek.

268 Mindezek alapján valószínűleg a századforduló táján készülhetett és egy Román János által közölt tálhoz való hasonlósága alapján feltételezzük, hogy ez is Szkircsák Bertalanné munkája

269 (174. kép). A következő edény egy harmadik tál nagyságú, keskeny fenekű, fül nélküli szűrőtál. Díszítését az oldalán körbefutó drapp színű sima levélkoszorú alkotja. Román János egy hasonló koszorúdíszes tálat 1860-70 közötti időre datált 270 (175. kép). Még egy koszorúmintás tálkát mutatunk be.

271 Ezt a motívumot sötét tálon 186070 közötti időből ismerjük ismereden műhelyből,

272 bár meg kell jegyeznünk, hogy a mi tálkánk koszorúja két eltérő levélformából áll (776. kép). 264 Román János 1955. 29. 265 Ltsz.: V. 1918. 47. m.: 32 cm. 266 Ltsz.: V. 1942. 109. átm.: 22 cm. 267 Román János 1955. 38-39. kép. 268 Ltsz.: DGY. 250. átm.: 42,3 cm. 269 Román János 1955. 57. kép. 270 Román János 1955. 24. kép. 271 Ltsz.: V. 1942. 110. átm.: 22 cm. 272 Román János 1955. 24. kép.