P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)
Sárospataki kerámia
ecsettel festett hat oldalnézetben ábrázolt rózsa három levéllel és kis bogyókkal, amelyek szétszórtan töltik be a felületet. A tál mind formailag, mind díszítésében- motívumok és rendszer tekintetében, beleilleszkedik az ismert sárospataki edénykészletbe, de jelenleg készítőműhelyét meghatározni nem tudjuk (166. kép). A sárospataki fazekasok a tálakhoz hasonló mennyiségben készítettek szilkéket fél literestől 5 literes nagyságig. A legkisebb űrtartalmú szilkéknek két formája volt, egyik a kissé nyúlánkabb libaszilke. 250 A Déri Múzeumbeli kis edény szájpereme jellegzetes függőleges karimával ellátott, ferde vonalak díszítik. Hullámvonal választja el az öbölrész díszítményétől, a körbefutó koszorúmintát jellegzetes motívumok, két levél közül kettős száron kiemelkedő négyszirmú rozetták alkotják. Ez a díszítőelem nem tartozik az általános sárospataki díszítménykincsbe, bár kissé hasonlót láthatunk egy 1880-as évekre datált korsón. Ugy véljük, hogy ez a kis szilke szintén a XIX. század végén készülhetett, a fehéredény stílusának felújulását mutatja (167. kép). Feltehetően ekörül készülhetett egy kis csupor. 251 A kis edény szája karima nélkül rézsútosan hajlik ki. Nyakán a szokásos hullámvonal fut körbe. Az öböl díszítménye barna hullámvonalakból kialakított rácsminta, amelyben vörösbarna és zöld levelek, bimbók töltik ki a kis mezőket. Ugyanez a minta jelenik meg perselyen. 202 Ez a rácsminta az ungvári edényekről ismert megoldásokra emlékeztet. Sárospatakon Szkircsák Mihály műhelyéből ismerünk ilyen díszítést a XX. század elejéről. 203 Az ungváriak által kedvelt díszítmény megjelenése nem tekinthető véledennek, hiszen sok fazekas jött onnan Sárospatakra 254 (168. kép). Öt kulacsot őriz a Déri Múzeum, közülük három a legelterjedtebb tányérkulacs formát követik. Díszedény voltukat bizonyítja, hogy mindegyik évszámmal és szöveggel ellátott. A legkorábbi 1879-ben készült Molnár János részére. 2o ° Molnár János a XIX. század második felében élő fazekasmester volt. Mivel az ő neve szerepel a kulacson, felmerül, készülhetett-e az ő műhelyében. Ennek a mesternek 1885-ből egy áttört peremű tányérját ismerjük, amely magas színvonalú készítmény. 256 Ha szemügyre vesszük az egyes díszítőelemeket, több jellegzetesség fedezhető fel rajtuk. Ilyennek tekinthetjük a felső virágcsokorban látható különleges megoldású gránátalmákat, amelyek külső levelei jóval túlnyúlnak a gyümölcsön. Ezt a megoldást egy XIX. század közepére datált komaszilkén találjuk. 207 A kulacson egy másik gránátalmát láthatunk, 250 Ltsz.: V. 1935. 135. m.: 14,7 cm. 251 Ltsz. V. 1939. 47. m.: 12,5 cm. 252 Héjjné Détári Angéla 1966. 14. 16. kép. 253 Román János 1955. 73. kép. 254 Lásd erről Bodó Sándor 1978. 263-266. 255 Ltsz.: V. 87. 74. 1. m.: 11,9 cm. Felirata: Ezen kulacs Készült 1879 dik évben úgy mint Molnár János ur részére mikor Iszik belőle vajon egéségére, 256 Román János 1955. 10. kép. 257 Román Jánosl955. 9. kép.
