P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)

Gömöri edények

Rimaszombatról ismerünk ebből a korból polgári ízlést tükröző plasztikus díszítésű edényeket. Ezért soroljuk fel itt azt a kisméretű kulacsot, amelyen domború gyümölcskoszorú fog közre egy vázát virágokkal, felirata évszámos

188 (138. kép). Kresz Mária részletesen foglalkozott a magyar kerámiában egyedülálló lakodalmas korsókkal az un. hérészes korsókkal, amelyeknek legközelebbi párhuzamait a Balkánon találta meg.

189 A Déri Múzeum edénye ragyogó sötétbarna mázas, gömbös testű korsó csecses füllel ellátott, a száj helyén emberfejes alak. Két oldalán a hasából kiinduló csövek szintén emberfejben végződnek, ezek az ivónyílások. A korsó öblén felirat, testén gombok díszlenek, amelyeket az előbbi edényeken is megtalálunk

19 (139. kép). A Déri Múzeum gömöri anyagát áttekintve, megállapíthatjuk, hogy a törzsanyagban a gömöri főzőedények, a nagyméretű fazekak találhatók jelentős számban. Az ugyancsak főzőedény serpenyők a városban ásatási anyagból származnak. Bizonyára nem véleden, hogy a különféle korsók szinte kivétel nélkül magángyűjteményekből kerültek a múzeum anyagába, ami azt mutatja, hogy a Hajdúságban és Debrecenben már nem voltak olyan keresettek, helyettük általában mezőtúri készítményekkel találkozhatunk. Ugyanez lehet az oka annak, hogy tányérok is csupán véledenül szerepelnek a gyűjteményünkben, hiszen a környéken jelentős tálas központok működtek. 188 Ltsz.: DGY. 434. m.: 16,5 cm. Felirata: Nemes Elek István 1831. 189 Kresz Mária: 1971. 2-31. 190 Ltsz.: V. 88. 56. 1. m.: 24 cm. Felirata: Csak korsó.