P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)

Gyöngyös-pásztói kerámia

Gyöngyös-pásztói kerámiák A kevéssé ismert gyöngyös-pásztói csoportról mai napig az egyetlen feldolgozás Beczkóyné Révész Ágnes nevéhez fűzó'dik, aki 1937-ben írta le kutatási eredményeit. Felvetette, hogy az elsőként ismertté vált Pásztó mellett Gyöngyös jelentős szerepet tölthetett be a stíluscsoport kialakulásában, sőt szerinte ez utóbbi volt a meghatározó. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Eger fazekasságára is ki kell terjedni a kutatásnak.

191 Szóbeli hagyományon alapuló feljegyzését a három településen dolgozó fazekasok számáról alátámasztja egy 1885-ös iparos összeírás, amelyben Egerben 5 műhely, Pásztón 6 fazekas, Gyöngyösön viszont 28 név szerepel.

192 A gyöngyösi fazekasság régi voltát bizonyítja egy adat, mely szerint 1760 óta van céhük a fazekasoknak.

193 Domanovszky György már 1942-ben megfogalmazta a közép-tiszai stíluscsoport fogalmát, és ebbe sorolta a gyöngyös-pásztói fazekasságot is.

194 Ugyancsak ő hívta fel a figyelmet a debreceni edények egy hasonló csoportjára.

190 Kresz Mária szintén idekapcsolta mint stílust.

196 Legutóbb Csupor István foglalta össze röviden a gyöngyöspásztói csoport jellegzetességeit.

197 Debrecen és a gyöngyös-pásztói műhelyek közötti hasonlóságot jelenlegi ismereteink szerint egy mesternél, Tóth Bálintnál fedezhetjük fel. Ha ennek az okait keressük, először arra gondolhatunk, hogy onnan származott ez a mester. Ezt a debreceni fazekas céh történetének ismeretében azonnal elvethetjük. A céhiratokból tudjuk, hogy a debreceni fazekasokra a családi kapcsolatok voltak a jellemzők. Nem véleden tehát, hogy Tóth Bálint helyi fazekas családban született, apja Tóth Péter volt. A mesterséget a családi műhelyben tanulta, 1856. június 15-én írták be a fazekas céh inasszegődtetési könyvébe. Édesapja két év múlva 1858. április 28-án szabadította fel a céh tagjainak jelenlétében. Ezután feltehetően vándorútra kelt, amelynek jelenleg nem ismerjük állomásait. A fazekas céhbe legénnyé válása után hat évvel, 1864-ben lépett be. 191 Beczkóyné Révész Ágnes 1937. 276-77. 192 Jekelfalussy József 1885. 353, 354, 359. 193 Löffler Erzsébet 1984. 290. 194 Domanovszky György 1942. 16-17. 195 UŐ\: 1973. 42., Uő. : 1981. 185-86.. 196 Kresz Mária 1991. 61. 197 Csupor István-Csuporné Angyal Zsuzsa 1998. 159-160.