P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)

A gömöri fazekasok legismertebb készítményei

Bögrék, csuprok Olyan kisméretű 12-15 cm magasságú széles fenekű zöld illetve sötétbarna mázú edényeket sorolunk ide pontosabb helymeghatározás nélkül, amelyek zömmel Jász-Szolnok-Nagykun megyéből kerültek be a Néprajzi Múzeumba.

207 Az Arany János Múzeumban is több ilyen edény bizonyítja, hogy a XIX. század második felében, XX. század elején Nagykőrösön, a Duna-Tisza közén kedveltek voltak. Formai sajátosságuk, hogy olykor szájukon összenyomott kiöntőrész látható.

208 Általános gömöri megnevezéssel ismerünk olyan kis csuprokat, amelyeket stilizált virágdísszel láttak el. Ezeken álló virágcsokor, háromszirmú virágok és pontokból kialakitott díszek láthatók. Egy iazekaszsaluzsányi csupor viszonylag széles fenekű, széles szájú kis edény, amelynek fényesbarna mázán ecsettel festett erőteljes nagy virágfejek díszlenek

209 (82. kép). Egy másik ugyancsak zsaluzsányi kis csupron a nyak fehér pontsora alatt, az öblén vízszintes levélkoszorú fut körben

210 (83. kép). Tejesköcsög Tudjuk, hogy a gömöri fazekasok nagy mennyiségben készítettek tejesköcsögöt. Fentebb említettük, hogy különösen a mellétéi tejesköcsög volt kedvelt. Dereskröl és Lévártvóí ismerünk ilyeneket. A különböző méretben készült edények két fonnát követtek. Az egyiknél a fül a szájperemből indult ki, ezt szájosfilesnek nevezték, míg a másiknál a nyaka alól ívelt, ezt volt a derékfiles. A szájból kiinduló fül a szusányi tejesköcsögöknek is jellemzője, míg a nyakból 207 NM. 22833., 22835., 22836., 22840., 22847 208 Nóvák László 1999. 59., 66. 89-91. kép 209 DM. DGY. 6. 210 DM. V. 1939. 48.