P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)

A gömöri fazekasok legismertebb készítményei

indulót süvéteiként közlik.

2

" Ez azt mutatja, hogy mindkét megoldás általánosan elterjedt volt az egész Gömör megyében. Díszítésük is többféle lehetett. A nagyobb méretűek viszonylag egyszerűbb díszítésűek voltak, olykor a fül alatt több vékony vonal között szélesebb, alul karéjos szélű sávot láthatunk, másokon ezt még további egyszerű vonalakból álló geometrikus sáv gazdagítja

212 (84. kép). Kancsók Jellegzetes folyadéktartó díszedény volt a kancsó. Bár általánosan elterjedt edényforma volt, csupán néhány olyan kancsót ismerünk, amelyet megkísérelünk Gömörhöz kapcsolni. Ezek között kiemelt jelentőségű darabokat találhatunk. Elsőként említjük azt a nagyméretű kancsót, amelyet hajdúszoboszlói befogadó házigazdájának ajándékozott egy rimaszombati fazekasmester. A tökéletes alakú kancsónak egyetlen díszét a zöld, sárga és barna folyatott máz adja, amelynek színpompája csillogásával nemessé teszi az edényt.

213 Még egy ekkora méretű kancsót ismerünk, amelyet feltehetően remekbe készített Nóvák János 1872-ben. Ez a zöldmázas edény csaknem gömbtestű, rövid nyakú, rámás szájú. Füle alul spirálisba csavarodik, felül hasonló spirális kapcsolja a szájperemhez. Díszítése domborműves, magyar címer, kétfejű sas, antikizáló nőalak, levelek, valamint nyolc álló női és férfialak, női fejek.

214 Ennek a kancsónak a domborműves díszítése alapján soroljuk ide a Déri Múzeum egyik kis kancsóját. A kis edény felületét teljesen beborítja a domborműves díszítés, amely madarat, virágokat mintáz. Felirata 1840-es évszámot tartalmaz. Feltételezhetően ez is rimaszombati készítmény

213 (85. kép). 211 Comajová, Ol'ga 1977 212 Szalay Emőke-Ujváry Zoltán 1982. 87. 213 Néprajzi Értesítő 1965. 248. 214 NM. 51. 33. 282. 215 DM. V. 52. 46. 1.