P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)

A gömöri fazekasok legismertebb készítményei

váll, az erőteljesen felívelő fül a mezőtúri edényekkel rokonítja. Díszítésejobban megőrizte a növényi jelleget

175 (66. kép). Emberfejű korsók Külön említjük azokat az edényeket, amelyek szája emberfejet mintáz. Ezek ugyancsak világos nyakúak, hajló ágra helyezett ecsettel készült levelek között papírsablon virágok láthatók. A korsók száján festéssel mintázott a szem, bajusz és száj, a fejet kis karimás kalap fedi. Készítési idejüket az egyik felirata adja meg, 1908.

176 Feltehetően süvétei készítésüek. Emberfejes kancsót ismerünk Rokfalváról is. Az 1887-es datált példányon papírsablon díszítés jelenik meg, ez mutatja, hogy ez a díszítőmód szintén általánosan ismert volt a XIX. század utolsó évtizedeiben.

177 Ide sorolunk két különleges formájú korsót, amelyek nőalakot mintáznak. A középen kiöblösödő, csaknem gömbtestü korsó fehérre égő agyagból készült. Az edény nyakán női fej ül, vállrészéből kiinduló két karját csípőjére teszi. Az életszerűen mintázott fej mellett a testét zöld-kék spongyázott díszítés borítja. Maga az edény csalikorsó, amelyet a fenekén lévő belsejébe nyúló csövön lehet megtölteni. Fehér színe mindenképpen tűzálló agyagot jelent, és így Gömörhöz kapcsolhatjuk

178 (67. kép). A másik korsó hasonló az előbbihez csupán a két csípőre tett karja hiányzik (68. kép). A további kutatások számára jelenthet esetleg kiindulópontot a gyűjtő feljegyzése, amely szerint Alsóbalogról származnak. A Balog folyó völgyében Padár alatt fekvő magyar lakosságú Balog szintén a 175 DM. V. 1943. 103. 176 NM. 129762, illetve Kresz Mária 1991. 114. kép 177 Óomajová, Ol'ga 1977. 178 DM. V. 1937. 28.