P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)

A gömöri fazekasok legismertebb készítményei

gömöri fazekasfalvak közé tartozott.

179 Talán nem minden alap nélkül véljük, hogy edényeink készülhettek Balogon. Vizeskannák A gömöri fazekasok korsók mellett készítettek más folyadéktartó edényeket is, ilyen volt a vizes kantának nevezett szélesebb szájú öblös edény. Ezt az edényformát víz melegítésére is használták, amelyre tűzálló volta miatt kiválóan alkalmas volt.

180 Ez kevésbé finom tűzálló agyagból készült. Több változatával találkozhatunk. Az egyik csoport nyújtottabb forma, nyakánál alig szélesebb szájnyílásának peremén gyűrű fogja körül. Rövid füle ebből a peremből indul és az edény legszélesebb része fölött kapcsolódik a testhez, így olykor nem függőleges, hanem kifelé hajlik. E jellegzetesség alapján rimaszombatinak vagy Rimaszombat környékinek tartjuk ezt a formát

181 (69. kép). Ehhez a formához kétfajta díszítés járul. Egyrészt találunk olyan megoldást, amikor a száj és a nyak mázas.

182 Egy másik csoportnál a szájmegoldás eltérő, hangsúlyos rámás megoldású, teste gömbölyűbb, ez Süvétére utal. A díszesebbeknél ezen túl még sötétbarna zsinórozás látható a nyakon vízszintes vonalakkal és csíkokkal alul-felül

183 (70. kép). Az előbbiekkel szemben találunk gömbösebb testűeket is, amelyeken a nyak a száj alatt kissé behúzott, nem függőleges. Ezeken az ismert hullámvonalas díszítést nem fogják közre vízszintes vonalak és csíkok.

184 179 DM. DGY. 337. A gyűjtő Déri György feljegyzései a tárgyak készítési helyére vonatkozóan napjainkban is szinte kivétel nélkül pontosnak bizonyulnak. 180 Csupor István-Csuporné Angyal Zsuzsa 1998. 148. 181 Lásd Kresz Mária 1991. 105. kép. DM. V. 82. 29. 1 182 HOM. 77. 1. L, 72. 16. 16. 183 HOM. 63. 85. 8. 68. 13. 16., 90. 17. 1., DM. V. 72. 150. 1. 184 HOM. 63. 85. 9, NM. 61. 115.27..