P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)
A gömöri fazekasok legismertebb készítményei
XVI-XVII. században már látható a vörösbarna engobbal festett csík, amely a díszítést jelenti. 85 Nagyon nehéz, sőt lehetetlen meghatározni az egyes darabok készítőhelyét, lévén, hogy a forma igen kicsiny eltéréseket mutat. Mivel ezek mázatlan fazekak voltak, a díszítmény sem nyújt segítséget a kutatás számára. Mivel, ahogyan már fentebb említettük, az Alföldön és a környező területeken a Gömörből származó edényeket általában rimaszombati edénynek, esetleg tót edénynek, tót fazéknak nevezték, csak közvetett lehetőségek vannak a készítés helyének meghatározására. így azt tudjuk, hogy a pádáriak, akik a fazekaszsaluzsanyi agyagból dolgoztak, ugyanúgy, ahogyan a rimaszombatiak, nagy fazekaikról voltak híresek. Különösen nagyméretű lakodalmas fazekaik az Alföldön egészen Debrecenig és Hajdúszoboszlóig vevőkre találtak. Más forrásokból is tudjuk, hogy a pádáriak jártak a Hajdúságba. Ezért feltételezhető, hogy pl. a Hajdúböszörményben található nagyszámú főzőfazék jelentős része itt készülhetett. Formailag áttekintve a főzőfazekakat, magasságuk 39-43 cm között mozog. Jellegzetességüknek tekinthető, hogy a szájperemből kiinduló fülük felül vízszintes, majd csaknem függőlegesen haladva a test magasságának harmadánál kapcsolódik az edény öbléhez, a füllel mért átmérő megfelel az edénytest legnagyobb átmérőjének 86 (1. kép). A következő változatnál, amelynél a fül változatlanul vízszintesen indul, már nagyobb az eltávolodás, túlhajlik az edényen, így rézsútosan visszahajolva kapcsolódik a vállhoz 87 (2. kép). Egy újabb formai változatnak tekinthetjük azokat a példányokat, amelyeknél a fül kissé felivel. Az ilyen formájú edényeket Kresz Mária Rimaszombat vagy környéke készítési helyüeknek tartotta. 88 Mivel Padár is a Rimaszombat környéki fazekasfalvak közé tartozott, itt még a földrajzi hely közelsége is alátámaszthatja, hogy eset85 Vida Gabriella 2003. 67. 86 DM. V. 71. 252. 1. 87 DM. V. 71. 254. 1., V. 1935. 148. 88 Kresz Mária 1991a. 101-102. kép.
