P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)
A gömöri fazekasok legismertebb készítményei
leg ezen főzőfazekak nagy része valóban Rimaszombat környékéről került le az Alföldre. Úgy tűnik, hogy a formai jellegzetességek mellett a díszítésben is felfedezhetünk olyan sajátosságokat, amelyeket esetleg gömörinek tekinthetünk. A gömöri fazekak belsejét általában világos, többnyire sárga mázzal vonták be, míg a száj peremet sötétbarna máz díszíti. Velük szemben a szintén jelentős főzőedénygyártó fazekasközpont, Rév edényei, amelyek szintén jelen voltak az Alföldön, teljesen dísztelenek. A gömöri fazekasok két technika alkalmazásával díszítették legkedveltebb edényüket. 89 Az egyik díszítés a barna földfestékkel festett csíkok alkalmazását jelenti. Előzményeit megtaláljuk a Debrecenben előkerült XVIXVIII. századinak tartott edényen, amelyen vízszintes körbefutó hármas festett csíkokon függ a két széles hullámvonal. Készítésük során előbb a hullámvonalakat, majd a vízszintes vonalakat húzta meg a mester 90 (3. kép). Talán ennek lehet egy további variációja, amikor a szájperem alatt keskeny vonalak között hullámcsík látható. Ez az edény szintén ásatásból előkerült XVII-XVIII. századi készítmény 91 (4. kép). Mindkettő viszonylag kisméretű edény. A csíkokból álló díszítmény további gazdagodását mutatja több edény. Az egyiken vízszintes vonalak alkotta csíkok, alul hullámvonal, felül pettyezés látható, esetleg ezt vehetjük korábbinak 92 (5. kép), míg a másikon a balra dőlő, széles, függőlegesen megnyúlt hullámvonalat felül többszörös vonaldísz határolja, alul az előbbi pettysor. A hullámvonalra itt is középen egy vízszintes elhúzás került. Sajátossága, hogy a sötétbarna mellett vörösbarna a vastag csík. 93 (6. kép). 89 Már Kresz Mária megállapította a gömöri fazekak díszítményének főbb sajátosságait, mi itt újabb megfigyelésekkel igyekszünk gyarapítani megállapításait. 90 DM. VII. 68. 2. 14. 91 DM. VII. 68. 2. 11. 92 DM. V. 71. 254. 1. 93 HOM. 63. 85. 3. DM. V. 1931. 185.
