P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)

Adatok az Alföldön ismert gömöri fazekasközpontokra

A mellétéi fazekasságban fontos szerepet játszott Süvéte. Ez megnyilvánult már a mesterség tanulásban. A melléteiek közül sokan inaskodtak ott, és sok legények is dolgozott a süvétei fazekasoknál, ahol 80 forint volt a bérük. A mesterséget a mellétéi fazekasoknál tanulókról a századfordulón azt tartották, hogy csak félig értik a mesterségüket. Az inasok első munkája egy kis füles kupa a kupabégre volt. A tanulás két télen folyt, nyáron mezőgazdasági munkát végeztek az inasok. A XX. században évente egy időben folyamatosan 2-3 ember dolgozott, télen azonban többen is űzték a mesterséget. Mellétén is felbukkantak a szervezeti fonna alapcsirái. Itt is volt közös pénze a szövetkezésnek, amelynek egyik részéből mázat vettek, a többiből pedig a kiadásokat fedezték. Az irányító mestert céhmesternek nevezték, aki bár fizetést nem kapott, a fölös mázat hazavihette. A mázat ők is Selmecbányáról hozták. Mivel általában többet hoztak a kért mennyiségnél, ez a többlet a céhmesteré lett. A céhmesteri megbízatás körbe járt, évente más személyre jutott, így mindenki részesült a haszonból. Ahogyan maguk is mondták: „Nem volt ez céh, csak közönséges fazekastársulat. "

78 A mesterség végzését Mellétén mielésnek nevezték. A munkához szükséges agyagot a falutól északra bányászták. Minden gazdának a saját földjén volt agyaglelőhelye, bár emlékezet szerint régen közösen ásták a legelőn. Többféle agyagot ismertek. A fehér agyag égetés után fehér, krétaszínű. A sárga anyag vasoxid tartalmától kapja a színét, ebben van erősebb és gyengébb. Úgy tartották, hogy a vörös agyag kevés fehérrel keverve lesz megfelelő minőségű. Az ásás az agyagérbe vágott „padmallsd " történt, a mélyből korasakkal húzták fel az agyagot. A kitermelt agyagot az agyagos színben tartották, amelyet itt „kalitkának" neveztek. Az előkészített agyag a lakószobában az ajtó mögött vagy az asztal alatt kialakított agyagveremben állt, amely kővel volt kirakva, a tetejét ledeszkázták. Az agyag-előkészítés fontosabb szerszámai az agyagverő bunkó, amit nyírfa föld feletti tőrészéből szoktak kialakítani. A gyúrópad keményfából készült, maga a fazekas készítette. A mázőrlő követ 78 Márkus Mihály EA 590.