P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)

Adatok az Alföldön ismert gömöri fazekasközpontokra

Lice Lice a magyar fazekasfalvak közé tartozott. Bél Mátyás már megemlékezett arról, hogy „ügyes és szorgalmas fazekasok lakják."

7

* Bartholomaeides is feljegyzi lakosairól, hogy a fazekasmesterséget gyakorolják.

72 Az itteni fazekasok a süvéteiekhez hasonlóan a máz szétosztására szintén hoztak létre ún. glétcéhet, amelynek élén a glétmester állt.

73 A továbbiakban itt is Márkus Mihály gyűjtésére támaszkodhatunk. A liceiek a határbeli piros agyagból „mijeitek". Az agyagásásban négyen-öten dolgoztak együtt. Egy-egy agyagveremből 20-30 kocsi agyagot ástak ki. Egy vermet általában két évig használtak.

74 Edényeiket azért kedvelték a vásárlók, mert a gömöri ek között a legerősebbnek tartották. Maguk is büszkék voltak készítményeikre, úgy tartották, hogy a licei edény jól kiégetve a tejet és a vizet jó izében tartja meg, a tej „soha sem eszi meg. " Fő termékük a korsó, tejescsupor, szilke, tál és tányér volt. A szilkék nagyságát „ egy emberes, két emberes" megnevezéssel illették. Leveses fazék, fehér fazék, virágcserép, cserépalja, emberes tálka voltak még legismertebb edényeik.

75 Edényeikre mind formailag, mind díszítésben legerősebben a süvétei fazekasság hatott. Termékeik közül a tejesfazekakat és a szilkéket a maga színében hagyták, míg a többit fehér bécsi mésszel leöntötték és kicifrázták. A díszítéshez ecsetet és szarvacskát használtak. A piros és a zöld mellett különösen a kék szint kedvelték, amelyet szintén szmolának neveztek. Főleg tejesfazekakokon alkalmazták a sikolást, amelynek során evőkanállal két-három függőleges csíkban öntötték az edényre a festéket. 71 Bél Mátyás 1992.69. 72 Bartholomaeides Ladislaus 1806-1808. 614. 73 B. Kovács István 2001. 37. 74 Herkely Károly EA 427 75 Herkely Károly All