P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)

Adatok az Alföldön ismert gömöri fazekasközpontokra

ben. Nem véletlenül, hiszen a süvétei edényeket tartották a legszebbeknek, s ezért nagy volt irántuk a kereslet. A fennálló edények közé tartozik a rátó, a füles tejesköcsög és a korsó. A fazék itt két füllel készült. Kisebb számban korongoztak bögrét, amely 1-2 literes edény volt, valamint a römpőnek nevezett 2 dl bögrét. A tányérok, tálak, szűrőtálak különféle méretekben készültek. Hasonlóan nagy számban kerültek ki az itteni műhelyekből a serpenyők. Ezeket a füles tálhoz hasonló edényeket lekvárfőzéshez, tej forraláshoz, ételmelegítéshez használták. Virágcserép cserépaljával ugyancsak kedvelt készítménye volt a süvéteieknek. Az előbbiekhez képest kevesebb volt a pálinkás és boros bütykösök száma. A nagy mennyiségű egyszerű konyhai edény mellett a süvéteiek jelentős számban készítettek díszedényeket is. Ennek anyaga azonban nem a helybeli agyag volt, hanem Miglécről hozták az ottani piros agyagot, és ebből korongolták a méltán híres díszedényeket, tálakat, tányérokat. A készített edényformák évszakonként változtak. Míg tavasszal fazekat, tányért és rátót korongoztak inkább, kora nyáron a korsó, valamint vegyesen a fazék és tányér járta.

69 A süvéteiek a díszítésre egy ökörszarvból készített eszközt használtak, amelynek a végébe lúdtollat illesztettek. Ecsetjük a lúdtollba illesztett nyúlszőrből készült. A festés mellett elsősorban ők kedvelték a papírsablon használatát. Ennek alkalmazásakor az edény felületére illesztették a kivágott mintát, amely alatt a letakart felületet nem vonta be a sötétbarna földfesték, így világosan maradt. Olykor növényi levelek pótolták a papírmintákat. Alkalmazták a motívumok kimetszését is. Ugyancsak kedvelt volt a süvétei fazekasok körében az ún. spongyázás, amikor az edény felületére festékes szivacsot nyomkodtak.

70 69 Lásd erről Kresz Mária 1960. 343. 70 B. Kovács István 2003. 45^6.