P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)
Adatok az Alföldön ismert gömöri fazekasközpontokra
Adatok az Alföldön ismert gömöri fazekasközpontokra Süvéte A sok gömöri fazekasfalu közül már a XVIII. századtól kezdődően az egyik legjelentősebb a szlovák Süvéte (Sívetice) volt. Nagy számban találhatók süvétei edények a gyűjteményekben, különösen a Herman Ottó Múzeumban. Ezért véljük úgy, hogy elsőként ezzel a településsel foglalkozunk. Másrészt olyan központ volt, ahol a fazekasmesterség különböző ágait űzték. Kresz Mária a fazekasság mellett, mint tálas és korsós központot is számbaveszi. 5 Termékeik nagy száma alapján bizonyos, hogy az Alföldre is sok edény került ebből a központból. Már a XIX. század elején Bartholomaeides Ladislaus is megemlíti, hogy lakosai fazekassággal is foglalkoznak. 66 Az alábbiakban Márkus Mihály gyűjtése alapján foglaljuk össze a fazekasmesterségre vonatkozóan a XX. század első felének élőszóbeli hagyományát. Az adatok szerint Süvétén 50-60 fazekas is dolgozott egyszerre. Bár létszámuk már a XIX. század elején jelentős, ennek ellenére ők is un. parasztfazekasok voltak, annak dacára, hogy nemcsak télen dolgoztak, hanem egész évben folytatták a mesterséget. 67 A folyamatosan dolgozók mellett akadtak olyanok is, akik, mivel nyáron mezőgazdasági munkákat végeztek, jobbára télen korongoltak, amikor más munka nem volt. Emlékezet szerint céhük is volt, amelyet 1831-ben alapítottak. A szervezeti élet jeleként említették, hogy céhládájuk volt, amelyben 65 Kresz Mária 1991. 63-64. térkép 66 Bartholomaeides, Ladislaus 1806-8. 694. 67 Márkus Mihály EA 591. 2.
