P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)

A gömöri fazekasságra vonatkozó írásos adatok

nek, elszállítják egészen Szolnokig és részint pénzért adják el, ré­szint pedig nemesebb terményre cserélik" Licéről pedig ezt olvas­suk: „Itt is ügyes és szorgalmas fazekasok laknak" Levéltári adatok alapján ismerjük a XVIII. századra vonatkozó­an a különböző településeken dolgozó fazekasok számát. 1725-ben Süvétén 14, Lévárton és Licén 10-10 mester dolgozott. 1747-ben már 37-en vannak a licei mesterek, míg Gicén és Deresken 12-12 főt írtak össze. 1754-ben Licén 20, Mikolcsányban 18, Deresken 17, Lévárton 16 fazekas űzte a mesterséget/ 4 Bartholomaeides Ladislaus a XIX. század elején a következőket írja: iy A kövér földek és bennük az agyag a fazekasok számára a kézműves mesterség műveléséhez nyújt anyagot. Ez sok fazekast je­lent Gömör megyében. Ezek a falvak tehát egyrészt a Murány völ­gyében, amely Jóslva mezőváros felett folyik, Miglesz, Sivette, Mi­kocsán, Naszray, Gicze, Licze, Perlacz aztán a Kövi patak mellett Deres ka és Liwart, amelyeket fazekas edények méltán híres készítői laknak, amelyeket ezért magyarul Fazekasfalvaknak, szlovákul Hrncsarszke Dedinyinek neveznek, szokás elősorolni. Nagyon he­lyesen és igen bölcsen használhatod és hallhatod azt, hogy fazekas a fazekast gyűlöli. Mindegyik faluban a ház mellett lehet látni az agyag csomókat és halmokat, amelyet a Miglesz és Mikocsán közöt­ti tölgyesben, hasonlóképp a süvétei, perláczi és lévárti földön ter­melnek ki. Az edények és a fazekasok száma hasonló a kishontia­kéhoz. Ugyanis itt is hatalmas az igen kiváló legfehérebb színű agyag mennyisége, Mastinecz birtokon és a szomszédos falvakban gyakorolják. Néhány városban is, mint Rozsnyóban, Jolsván és Ri­maszombatban több fazekas is van. Ezek egyrészt melegítő kemen­céket, ezenkívül pedig néhány féle nem köznapi használatra való edényt gyártanak, akik itt laknak, majdnem csak fazekakat, korsó­kat, tálakat, füstcsöveket készítenek. Pongyelok faluban a holi­csiaknál nem alábbvaló legkiválóbb agyagedények üzeme, amely 1770 körül alapíttatott. Az itt készített edények mennyiségét, még 33 Bél Mátyás (1749) 1992. 63., 68-69. 34 Szanyi Mária 1977. 350-355.

Next

/
Thumbnails
Contents