Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

8. A legújabb irodalom értékelése. Nagy kár, hogy az Akadémia nem foglalkozik az egészen új magyar irodalommal, vagy ha foglalkozik, ez a tevékenység balul üt ki. Nagy kár, hogy az akadémiák és nagy tekintélyű irodalmi egyesületek igen sokszor dogmák szerint ítélnek, s az új termést mindig a meglévő formákba igyekeznek beleszorítani. Ha nem megy, nem a holt formát dobják el, hanem az élő termést. Azt nekünk is meg kell vallanunk, hogy az új irodalom értékelése a legingoványosabb talaj, amelyen az irodalompolitika működik. Mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül, mert szabályozás nélkül még jobban elvadul, és súlyos szerencsétlenségeket okozhat. Valami különös látvány a gondolkodó embernek, hogy egy jó szándékú kritikus egyforma nagyra becsüli Berzsenyi Dánielt, Kazinczy Ferencet és Petőfi Sándort, holott ez írók munkáiban a lehető legnagyobb eltérések mutatkoznak úgy formában, mint világnézetben és gondolatokban. Ugyanez a jó szándékú kritikus nem tudja bevenni Ady Endre verseit, vagy egy olyan modern költő verseit, akinek az írásai nem különböznek annyira akár a Berzsenyi, akár a Petőfi írásaitól, mint amennyire különbözik c két utóbbi költő egymástól. Ennek, az egyébként mcgokolatlan ítélőcljárásnak nagyon érdekes gyökere van szerintünk. Legelsősorban és mindenekelőtt az, hogy a középiskolában és az egyetemen nem magára az ítélkczőcljárásra, annak szabályaira és a szabályoknak a gyakorlatban való alkalmazására tanítják az ifjút, hanem csak már kész, megállapított ítéleteket közölnek vele s azoknak, mint ismereteknek elsajátítását követelik, így, az ifjú lélek birtokában van egy csomó kész ítéletnek, de nincs birtokában annak a képességnek, hogy saját maga új íteleteket alkosson, és esetleg a már kész ítéleteket revideálja. (Kézirat - DM) Debrecen ugyanazt a szerepet kezdi betölteni a magyar irodalmi életben, mint a „Debreceni Kör" virágzása idején Debrecen város irodalmi életének jelenlegi fokmérője a három debreceni irodalmi egyesület működése. Az Ady Társaság Adyval és Ady ellen, a Csokonai Kör Vitéz Mihály és elődei szellemében, a Tiszántúli Szépmíves Céh a korszerű irodalmi szemléletben kívánja újjávarázsolni a vajúdó magyar irodalmat. Más utakon - amint azt a külső szemlélő látja -, de lényegileg ugyanazokkal az eszközökkel újra meg akarják a közönséget hódítani az irodalom számára. Botond erejével döngetik a nagy, mindent megfojtó közöny kapuját, táborokat toboroznak maguk köré, mert a magyar irodalmat akarják megmenteni a jövendő számára. Új, eddig ismeretlen alapokon, eredeti programokat dolgoztak ki: külön-külön, de egy rejtett céllal: a magyar irodalom újrateremtéséért! 502