Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

a legszebb jellemvonása a magyar népnek. A földszeretet erejével tisztában kell lennie azoknak, akik a nemzet sorsát intézik, és támogatni kell a falu földhöz jutását. A falukutatásnak az is a feladatkörébe tartozik, hogy kimutassa, mely vidéken milyen erős ez a földszeretet. Emellett azonban rá kell mutatniok a kutatóknak a falu egészségi állapotára, és vizsgálniuk kell a falu népének lelkét is. A falukutatás nemzetmentő munkájához azonban pártpolitikai alapon, vagy előítélettel hozzányúlni nem szabad - mondotta dr. Pap Károly elnök, aki ezután költői szépségű szavakkal köszöntötte az illusztris előadókat, elsősorban Móricz Zsigmondot, aztán Csűry Bálint professzort és vitéz Bánky Róbertet.

67 (A magyar sors problémáiról értekeztek ma a Csokonai Kör felolvasó ülésének szónokai. Debreczeni Újság-Hajdúföld, 1940. február 10.) A Csokonai Kör félszázados jubileumi ünnepsége (...) Dr. Pap Károly egyetemi tanár, a Csokonai Kör elnöke irodalomtörténeti értékű megnyitóbeszédében, művészi elmélyedésű tanulmányban emlékezett meg a Csokonai Kör fél évszázados értékes, sikerekben gazdag működéséről. Debrecen város közönsége és kultúrtényezői már 1890-ben felismerték, hogy tartozik a város nagy költője emlékének egy nevét viselő irodalmi társaság alapításával. Ezután a kiváló előadó felvonultatta azt a nagy művészi és kultúrértékű munkát, amit a kör végzett, amikor helyi kultúrérdekeken túl az egyetemes magyar kultúrérdeket szolgálta. Megemlékezett beszéde végén a kiváló előadó azokról, akiknek munkássága Szabolcska Mihálytól, Oláh Gáboron, Baja Mihályon át Kardos Albertig a kört a mostani jubileumi ünnepség határkövéig eljutni segítette. Majd felolvasta azokat az üdvözléseket, melyeket a Petőfi Társaságtól a helyi kultúrintézményekig a Csokonai Körhöz a jubileum alkalmából küldtek. (...) Csobán Endre, a Csokonai Kör főtitkára Csokonai egyetemes magyarsága címen tartott nagy értékű, eredeti meglátásokban gazdag előadást. Beszélt a magyar író mély ctikumáról, nagy felelősségérzetéről, a magyar szellem nagy áthasonító erejéről. A magyar lélekben minden pillanatban jelen van Európa, de jelen van Ázsia is és egyformán hat rá mindkettő. Az ázsiai lelket Csokonai vette először vizsgálat alá, s ezt éppen Debrecen magyarázza. Az ázsiai magyar lélek Debrecenben maradt meg legtisztábban. Csokonai olyan városban nőtt fel, melynek népessége kezdettől fogva magyar és ezzel magyarázható, hogy a magyarságának egyetemessége bármelyik magyar író fölé emeli. Csokonai programja a magyar művelődés felemelése. Debrecennek örök dicsősége lesz mindig, hogy Csokonait szülte és nevelte. (...) (Debreczen, 1940. november 22.) 67 Bánky Róbert (1894-1979): színész, színházigazgató. Az 1940 februárjától Debrecenben játszó cscretársulat igazgatója. 498