Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Tudományos irodalmunkban eleddig jóformán Pap Károly az egyetlen, - a nemteológus tudósaink közt pedig éppen egyetlen - akit a debreceni reformátor-püspök (Méliusz) emberi alakjának rejtélye is vonzott, s aki a kivételes lelket tükröző testi arcvonásokra egy nagyon sok finom eszméltetést tartalmazó, méltán általános figyelmet keltett tanulmányban igyekezett fényt deríteni.

66 (...) Méliusz írói működésének és általában régi magyar irodalmunknak egyik legavatottabb értője és értékelője, Pap Károly (...) most ért el főiskolai professzori tevékenységének egy ritka, szép jubileumi állomásáig. Őneki, a Méliusz által megreformált tiszavidéki magyar parókiák egyik nemes szülöttének, Isten gazdag kegyelme megengedte, hogy eddig is majdnem ugyanannyi időt töltsön el a magyar nemzeti művelődés egyik legfontosabb tanszékében, amennyire Méliusznak egész életideje terjedt. Történeti törvényszerűség, hogy az önemésztő izzással és szikrázással hamar ellobogó nagy fáklyák fényét csöndes, de egyenletes sugárzással a tisztafényű, nem vakító, de annál jobban tájékozó és kalauzoló lámpások terjesztik tovább. Legyen a Pap Károly élete és munkássága - ne csak az aetas academicának, hanem a XC. zsoltárban említett emberi korhatárnak is legvégső pontjáig - ezután is az, ami eddig volt: nagy magyar fények nemes őrzője és továbbadója, romolhatatlan magyar értékek meg nem vesztegethető sáfára. (Emlékkönyv Pap Károly főiskolai (akadémiai és egyetemi) tanári működésének harmincadik évfordulójára. írták barátai és tanítványai. Debrecen, 1939. 204., 291-292., 414., 432-433.) Pap Károly a falukutatásról A Debreceni Csokonai Kör pénteken este rendkívül nívós és a legmagasabb kulturális élményekben gazdag felolvasó ülést tartott a Déri Múzeum előadótermében. Az ülés főtémája a magyar sorsprobléma volt, amelyet különböző részleteiben világítottak meg a különböző előadók. Dr. Pap Károly egyetemi professzor, a Csokonai Kör elnöke nyitotta meg a felolvasó ülést, s megnyitó beszédében a falukutatás jelentőségéről, eredményeiről és hatásáról szólott. Rámutatott arra, hogy a világháború után jöttek rá, hogy a falu megismerése mennyire fontos. - Ezért falupolitikát kezdtek tanítani, és megkezdődtek a falukutató munkálatok. Ezt elsősorban a faluszövctség végezte, mint úttörő, aztán jöttek a többi hasonló szövetségek és intézetek. Majd fejtegette, mi is az a falukutatás. - A falukutatás a falu népének és összes alkotó tényezőinek a megismerését jelenti. Az utóbbi időkben a költők, írók nagy előszeretettel fordulnak a falu és annak népe felé, és megkapó reálizmussal mutatják be a magyar falu földszeretetét. A földszeretet Pap Károly: Méliusz Péter arcképe. Bp., 1913. 497