Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

mellett. Nem nagy nekibuzdulással, de mégse minden eredmény nélkül folyt le az ellenzéki korteskedés. Egyik jelöltjük be is került, egyik-másik 5-6 szavazatkülönbséggel maradt le. Ez a mozgalom nem árthatott a kör intencióinak, sőt ritkán történt meg Debrecenben, hogy kör gyűlése igen fontos eseményszámba ment volna. Igaza volt Tisza Kálmánnak, mikor azt mondta, hogyha valamely mozgalomnak nincs ellenzéke, akkor létesíteni kell. (Bár lehet, hogy nem is mondta soha ezt Tisza Kálmán, akinek még abban is igazsága volt, amit ráfogtak.) (...) (Debreczeni Szemle, 1913. június 29.) Spectator: Dr. Kardos Albert (...) [É]rdcmcinck koronája az, amit csak az ő szívós energiája, lobogó lánggal égő tárgyszeretete, semmi akadályról, így a debreceni átkozott közönyösségtől vissza nem rettenő elszántsága teremtett meg. Ez pedig a Csokonai-kultusz. Nemcsak a debreceni, de nagy részben az országos Csokonai-kultusz az ő rajongásából szívja föl életerejét. Dr. Kardos Albert koncipiálta a Csokonai Kört, a nagy költő százados jubileumát stb. És mindmáig ő az elevenen élő lelkiismerete annak a körnek, mely színvonal tekintetében a legelső irodalmi egyesületek közé tartozik. De ő a dolgos, munkás kezű, előtérben mindig csodálatos ildomosán visszavonuló, soha még csak egyetlen önérzetes hanggal sem megnyilatkozó, szép ideákban bőkezű, az elismerés, ünncpcltctés minden gesztenyéjét másnak kikaparó Hamupipőkéje, annak a társaságnak, mely Csokonai nevével indult az írásművészet népszerűsítésének nagy, de sikeres hadjáratára. (...) (Debreczeni Szemle, 1913. október 4.) Zéta: Irodalmi jegyzetek a Csokonai Kör szezonnyitásáról (...) ...elismeréssel köszöntve a kör vezetőséget, amelynek tagjai - most már hiszszük - meg tudták hosszú évek szorgalmas munkájával kcdvcltctni a közönséggel a komoly, magyar és modern irodalmat. •.' Itt megállunk egy pillanatra. E három jelző ellen sokaknak kifogásuk szokott lenni. Azoknak ugyanis, akik a modernséget nem tudják összeegyeztetni a magyarsággal s minden művészetnek, így az irodalomnak is nemzetköziségét hirdették formában, lényegben egyaránt. 454