Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Pedig ez a két fogalom nem zárja ki egymást. Hogy mennyire nem, mutatta ezt a megnyitó gyűlés, melynek megnyitóbeszédében Gércsi Kálmán tömör előadásában teljes mértékben érvényesült nagy irodalmi készségének, tudásának sajátosan nemzeti, magyaros zamata. Dr. Kardos Albert sem tudná megtagadni a kizárólag nemzeti irodalom sokfajta jellemzőségét, kristályosan tiszta stílusában, okfejtésében, nézőpontjaiban. Az ő tanulmánya egyébként, mely Csokonainak a magyar színpadhoz való viszonyát taglalta, az irodalomtörténet értékes gyöngyszemét fogja képezni. Sok új oldaláról világította meg Csokonai pályafutását, Csokonaiét, aki - és ebben csodálatosképpen egyezik Petőfivel - a színpadi forma népszerűségét, óriási hatását hamar észrevette. Szabolcska Mihály verseket olvasott fel. Csodálatos szép magyar verseket, amelyeknek nem sokáig kell az értelmét keresniük, mert szívből jöttek s kevés szóval, szívhez szóltak. 0 a régi maradt, nem másolója, hanem eredeti színekkel festője a természetes érzéseknek, zengő trubadúrja a debreceni Nagyerdőnek, akácvirágos lombjainak stb. Szávay Gyula is a nemzeti irodalmat képviselte poémáival. Az ő aranyos humora magyar szívből, agy velőből fakadt, soha nem bántó még korholásában sem. A kis kékbabos ruhácskáról szóló verse, melyet egyik fővárosi lapunk fog közölni karácsonyi számában, egyike az ő legbájosabb verseinek. Csupa poézis, édes-bús rezignációja a szívnek. Bezzeg ezt mindenki első hallásra meg is értette, meg is tapsolta. Még a nyugatos poéták debreceni titkos leányimádói is. (...) (Debreczeni Szemle, 1913. december 22.) A Csokonai Kör közgyűlése. Sürgetik a kultúrpalotát (...) A közgyűlés általános helyesléssel és elismerő tetszéssel fogadta az évi jelentést. Márk Endre udvari tanácsos pedig megragadta az alkalmat, hogy ismét hangos szóval sürgesse a debreceni közművelődési ház létesítését, mivel legméltóbban volna megünnepelhető Debrecen sz. kir. városi rangjának kétszázados évfordulója. A közgyűlés készséggel csatlakozott Márk Endre felszólalásához és megbízta a választmányt, hogy újabb beadvánnyal forduljon a városi tanácshoz a közművelődési ház felépítése és a sz. kir. városi rang megünneplése tárgyában. Ezt a beadványt írják alá az elnökségen kívül a tisztikarnak és a választmánynak mindazon tagjai, akik egyszersmind a törvényhatósági bizottságnak is tagjai és küldöttség útján nyújtsák át a város polgármesterének... (Debreczen, 1914. június 16.) 455