Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Csokonai Kör nem tett meg mindent arra nézve, hogy minél nagyobb közönséget vonzzon az ünnepélyre. (...) Nem akarjuk most fejtegetni, hogy a Csokonai Kört a nagyközönség éppen azért tartja fenn, hogy a hazafias és irodalmi érzést fejlessze, a kegyeletet ápolja és az irodalmat népszerűsítse. Nem azért róttuk meg a rendezőséget, mert a dekoráció terén elmulasztott volna valamit. De hiszen Petőfinek nem dekoráció kell. 0 a népé, tehát a népet kellett volna meghívni arra az ünnepélyre, melyen az emlékezés az ő lángszellcmének hódol. A debreceni népet nem láttuk, vagy csak megdöbbentően csekély töredékét láttuk ez ünnepélyen. Titkár Úrnak egyik leggyengébb érvelése, hogy a Csokonai Kör tagjait külön meghívón invitálta. Debrecenben 65 000 magyar él. A Csokonai Körnek pedig csak 200-300 tagja van. Tehát csak 200 ember részére rendez ünnepélyt és a népre, mely nem tagja a körnek, nem számítanak. - Petőfi nemcsak azok számára írt, akik meg tudják venni költeményeit. Petőfi az egész magyar népé volt osztatlanul. Biztosíthatjuk a titkár urat, hogy a székely atyafiak nem a hírlapi cikkek felhívására jelentek meg, hanem Ugrón Gábornak" az egyes községekben szétosztatott és kiragasztott lelkes hangú nyomtatott felhívásai csoportosították őket Segesvárra. Debrecenben is lett volna özön nép, ha a titkár úr, aki maga is nagytehetségű poéta, föl tudja lelkesíteni a népet. Benedek János dr. tud lelkesíteni szóban és írásban. Fényes tehetségét mért nem használta ki teljesen éppen a Petőfi-ünnepélyen, akiért ő úgy lelkesül, akinek a verseit könyv nélkül tudja... (Debreczeni Ellenőr, 1899. augusztus 2.) Boldizsár Kálmán: Indítvány a Csokonai Kör választmányához Több esztendeje már, hogy Debrecen feledhetetlen lantosának, Csokonai Vitéz Mihálynak, a magyar irodalomban a népies irány, tehát a nemzeti erő fényes hajnalcsillagának költészete iránt örömmel láttam volna a közérdeklődés fölelcvenedését, de szomorúan tapasztaltam, hogy egynéhány általánosan ismert és megzenésítésénél fogva elterjedt műdala föl-fölhangzásán kívül, róla és lantjáról a mai nemzedék bizony igen keveset tud. Körünk, mely nevét fölvette, szerintem kötelezettséget is vállal az iránt, hogy nevének nemcsak varázsát, hanem költészetének melegét is kész szívvel lelkesül átültetni a mai nemzedék lelkesülni oly nehezen tudó szívébe. Mert hiszen csak a költő szellemének tanítása és ujjmutatása szerint cselekszünk, ha lantjának szavát azokkal is megértetjük, akikért ő az újabb kor előhírnökeképpen oly melegen érzett, dalolt, írt a népért, amely őt egy századdal előbb megérteni nem volt képes, és nekünk szégyen, ha egy század múlva az ő megértésére még mindig nem adunk alkalmat a népnek. 11 Ugrón Gábor (1847-1911): politikus, nagy hatású szónok. 397