Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

kért helytállnom a nagy közvélemény ítélőszéke előtt. Az én válaszom pedig a következő: Nem áll, hogy a viszonyokhoz képest kisszámú közönség mellett folyt le a vasárnapi Petőfi-ünnepély, mert a nyári szüneteket, a nagy munkaidőt figyelembe véve: a művelt közönség részvétele a várakozásnak teljesen megfelelő volt. (...) Nem áll, hogy a rendezőség járatlan, a közönség pedig tájékozatlan lett volna; mert a Csokonai Kör összes tagjai saját címükre szóló meghívót kaptak postai úton az ünnepélyre, s még ezen kívül is elküldetett vagy 200 db; a helybeli négy napilapban pedig napok óta hirdetve volt az ünnepély: aki ezekből nem értesült, annak részvételére ugyan nem vágyott a rendezőség. A plakátokat mellőztük, mert a Csokonai Kör hasonló ünnepélyeire sohasem szokott plakátokat nyomatni (...). A fellobogózás iránti óhajtás pedig ebben az időben éppen nem lett volna opportúnus,

10 mert nagyon sokan vannak ez idő szerint távol éppen városunk legintelligensebb elemei közül, s a zászlók szórványos kitűzése sokkal jobban bánthatta volna a cikkíró urat, mint az, hogy a külsőségeket mellőzendőnek találtuk (...). Saját magam szereztem meggyőződést arról, hogy többen voltak, kik a Petőfi-emléktábla-lclcplczést összezavarták augusztus 2-val éspedig a cikkírónál hátrább semmi esetre sem álló úri emberek (...). A Csokonai Kör küldöttségileg képviseltette magát a segesvári Petőfi-ünnepélyen, ahova koszorút is küldött. Itthon emléktáblával jelölte meg Petőfi egykori lakóházát, s ugyanott emlékünnepélyt rendezett, cmlékbcszédct íratott egyik tudós választmányi tagja által, Petőfinek az alkalommal szerves kapcsolatban álló legszebb költeményeit szavaltatta el, megzendítette a debreceni dalcgylct cs a Petőfi dalkör művészi magaslaton álló énekkarának hangjait, babérral övezte körül a színházon levő Petőfi-szobrot, babér- és cserkoszorút helyezett a főiskolai Petőfi-szoborra. Ha mindez nem bizonyítja eléggé Petőfi lángszcllcme iránti hálás tiszteletét és méltó kegyeletét, akkor méltán lehet a kört mulasztással vádolni, mert nem csináltatott pár plakátot a köpködő kaszinó részére, melyet pediglen százezer plakáttal és hatökörrel sem mozdíthatni ki szilárd állásából! A közönség ítélje meg: a Csokonai Kör titkárának eljárásában van-e a mulasztás, avagy a vádaskodó cikkben alaptalan kötekedés? (Debreczeni Ellenőr, 1899. augusztus 2.) (U.) reflexiója Benedek János válaszára A Csokonai Kör különben érdemes titkára olyan hangon igyekszik cáfolni, mely megjárná pöriratban, de véleményünk szerint ideális téren működő embereknek valamivel több szeretettel kellene egymással beszélgetniük. (...) A kérdéses újdonságban csakis azt említettük fel tárgyilagos hangon, mint olyan puszta tényt, melyet maga a titkár úr sem cáfolhat meg, hogy a Petőfi-ünnepélyen nagyon kevés közönség volt. Igaz-c vagy nem igaz? Ugyanekkor konstatáltuk, hogy a 10 Alkalmas. 396