Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Amíg ez történik, azalatt a Magyar Tudományos Akadémia is indít egy Csokonai Kört is támogatásra hívó mozgalmat. Mégpedig az iránt, hogy az aradi tizenhárom vértanú szobrát váltsák meg az oláh kormánytól, s Csonka-Magyarországon helyezzék el. E mozgalom kapcsán fölmerül az a gondolata, hogy a szobrot Debrecenbe hozzák. A kör - 1924. október 16-i választmányi ülésén - helyesnek találja az utóbbi gondolatot. Éppen ezért átirattal kíván fordulni a Tudományos Akadémiához. Ebben az átiratban azokat az okokat fejtené ki, melyek kívánatossá teszik a szobor Debrecenben való fölállítását. Hogy aztán átiratából lesz-c valami, arra már nincs adatunk. A kör ereklyetára egyrészt számos kéziratnak, így Szász Károly, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Ady Endre leveleinek fakszimiléjével gyarapszik ebben az évadban, másrészt Csokonai Lz7/dja állítólagos arcképével. Az előbbieket elhunyt atyja hagyatékában maradt eredetiekről Könyves Tóth Mihály készítteti és ajándékozza a körnek. Az utóbbit pedig Kalitza Sándor nyugalmazott községi főjegyző adja át 1925 májusában - 500000 korona előleg ellenében. íme csupán előlegként 500000 koronát ad ki a kör egy Csokonai-ereklyére. Ez az előleg már egymaga mutatja, hogy jelen évadban is törődik a Csokonai-kultusszal. De más dolog is mutatja ugyanezt, ha a Csokonai-ünnepélyre nem is hivatkozunk. Körösi Kálmán az 1924. október 16-i választmányi ülésen indítványozza, hogy a Csokonaikultusznak az ifjúság körében nagyobb propagandát csináljanak. Erre a választmány megbízza az elnökséget, hogy dolgozzék ki ide vonatkozólag javaslatot. Mindössze egy választmányi ülést tart a kör az évadban. Ha pénztárkönyvének hihetünk, 5 026467 korona 61 fillérrel rendelkezik az 1924. év végén látszólag tehát hasonlíthatatlanul többel, mint 1923-ban. Valójában azonban - a váratlanul nagy pénzromlás következtében - nemigen. Bevételei és kiadásai - a pénz értékét tekintve - nagyjából az eddigi keretek közt mozognak. Mégis az előbbiek rovatából érdekes megemlítenünk az 1924 decemberében két egyenlőtlen részben folyósított 4475 000 korona összegű városi segélyt, továbbá az ugyanakkor tagdíjakból befolyt 561 000 koronát. Az utóbbiak rovatából pedig ide írjuk a Móricz Zsigmond 500000 koronás tiszteletdíját. Ez a tétel azért érdemes szóra, mivel ünnepélyein való közreműködésért nagyon ritkán szokott a kör pénzbeli ellenszolgáltatást nyújtani. Az 1925-1926. évadban három felolvasó ülést és két mcscdélutánt rendez a kör szépszámú és méltán hálás közönség előtt. 1925. november 7-én holland irodalmi est a Kollégium dísztermében. Műsorára kerülnek: a holland Himnusz a Horváth Károly vezette kollégiumi Kántustól, megnyitóbeszéd Pap Károlytól, Baja Mihály A hollandusokhoz című versének szavalata Hegekcll szerbe-számba szedni. A városnak más a hangja, mint a falunak és a mezőnek. És a város hangját semmiféle erővel vissza nem fojthatjuk. A város lelkét kell megváltoztatnunk, hogy ennek a léleknek a terméke, az irodalom is megváltozzék. Nem kívánhatjuk, hogy a mező virágát írja le, aki mindig csak középületeket látja. Nem lenne igaz. Viszont a falun élő költő se tudná híven jellemezni a kőrengeteg életét." (Kézirat - DIM) 242