Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Mihályt és Szathmáry Zoltánt sújtják.

]M S megteszi a kellő tiltakozó lépéseket, hogy a két költő szenvedéscin enyhítsen, még ha nem sok reményt fűz is lépésének sikeréhez. Azonkívül foglalkozik ezen az ülésen az újjászervezkedés gondolatával. S ennek kapcsán Kardos Albert indítványára programjába veszi azt, hogy állandó szellemi és érzelmi közösséget tart fenn az erőszakos elszakítás veszedelmének kitett magyarság minden részével és c végett teljes erővel támogatja az ország területi védelmére alakult egyesületeket. Egyebet nem is ad hozzá régi programjához, de nem is vesz el belőle. Sz. Kun Béla ugyanis meggyőzi arról, hogy nincs szüksége új programra, csak nagyobb lendülettel és behatóbban teljesítse előírt feladatait. De nézzük csak, mit művel a kör utóbbi választmányi ülésén. Elnöksége javaslatára állást foglal a Magyarország területi épségét és a magyarság művelődésbeli egységét végveszéllyel fenyegető trianoni békeszerződés ellen, amelyet éppen azokban a napokban igyekeznek ránk kényszeríteni. S állásfoglalását fölterjeszti a Területvédő Ligához, egyszersmind testületileg belép a liga kötelékébe. Tehát a kört nem éri lelkileg készületlenül a Petőfi Társaság irredenta mozgalma. Ami készületlenség található ebből a szempontból nála, az nem az ő készületlensége, hanem csupán egyes személyeknek elhajlása tőle. S ezzel a néhány személynél mutatkozó elhajlással éppen ő maga számol be legszigorúbban ugyanazon a választmányi ülésen, melyen programját meghányja-veti. Kimondja ezen az ülésen, hogy az egy új ponttal kiegészített régi programja megvalósítását új tisztikartól és megújított választmánytól várja. S az új tisztikar és választmány kijelölésére egy héttagú bizottságot küld ki. E bizottság tagjai: Boldizsár Kálmán, Csűrös Ferenc, Darkó Jenő, Kardos Albert, Körösi Kálmán, Kun Béla és Pap Károly. S a bizottság feladata nem a rég lejárt megbízatások szokásos mértékű visszaadása, hanem tiszta helyzet teremtése. Hogy mégis a legtöbb lejárt megbízatás - egyéb „vis major" híján - majd új érvényűvé válik, éppen ez igazolja legjobban a kört. Ezek után emlékezzünk meg arról is, milyen ünnepélyen és kinek a gyászában vagy örömében vesz részt ebben az évadban a kör. Részt vesz 1920 tavaszán a debreceni ezred számára készült városi zászló átadásának ünnepén. S az ünnep során elnöke méltó szalagot tűz föl a zászlóra. Továbbá meggyászolja 1920. március 20-i választmányi ülésén Kovács Gábor volt választmányi tagja halálát. Valamint 1920. június 6-i keltezéssel részvétiratot intéz a Petőfi Társasághoz Ábrányi Emil halála alkalmából. Egyebet nem is tudunk erről az évadról. Az 1920-1921. évadnak körülbelül a dereka táján: 1921. január 23-án, élete 80. évében meghal Géresi Kálmán. Mivel pedig most a Csokonai Kör történetének Géresi elnöksége alá eső részéről van szó, ezért kénytelenek vagyunk a szóban forgó évadot tárgyalásunkban Géresi halála napjával kétfelé szakítani. Az évad Géresi haláláig terjedő első részében mindössze egy felolvasó ülés zajlik le. Éspedig a szépen látogatott, sikerült Csokonai-emlékünnepély 1920. november 17-én a 164 Lásd Oláh Gábor: Naplók. Szcrk., jegyzetek, utószó: Lakner Lajos. Debrecen, 2002. 236. 223