Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Az 1914-1915. évadban mindössze két igen szépen látogatott és sikerült felolvasó ülést rendez a kör a Vármegyeháza dísztermében. 1914. november 17-én Csokonai-emlékünnepély. Ezen a háborús színezetű ünnepélyen Géresi megnyitóbeszéddel, Kardos Albert és Szávay Gyula versekkel, Markovits Lajos joghallgató szavalattal, az Egyetértés zenekara Csokonai-nyitánnyal és a Városi Dalegylet több énekszámmal működik közre. Az ünnepély jövedelmét: 250 koronát, mely önkéntes adományokból, mint belépti díjakból folyik be, a helybeli Vöröskereszt Egyesületnek adja a kör. És 1915. március 10-én ugyanott török estély, mely a török-magyar testvériség gondolatát van hivatva ápolni. Ez alkalommal megnyitót és üdvözletet mond a kör nevében Szávay Gyula. Török dalmotívumokból Ehrlich Józsefzenetanár által összeállított zenei nyitányt ad elő az Egyetértés zene- és énekkara. Ehrlich vezetésével a török himnuszt játssza az Egyetértés zenekara. Kunos Ignácnak Az izzó Félhold című alkalmi beszédét felolvassa Kardos Albert. Aka Gündüz Szövetségeseinkhez című művét, melyet Kunos Ignác fordít le törökből, szavalja Halasi Mariska, a városi színház művésznője. A szent háború címen szabad előadást tart Germanus Gyula, a Keleti Akadémia tanára. Végül Csokonai Az igazság diadalma című versét kivonatosan tolmácsolja Szaplonczay Bertalan egyetemi hallgató. Ez ülés bevételét: 401 korona 40 fillért pedig a Vörös Félhold országos bizottságának küldi fel a kör. A választmány testületileg részt vesz az 1915. február 25-én elhalt Jászi Viktor és az 1915. május 21-én elhunyt Fiók Károly temetésén. S e két tagja ravatalára szánt koszorút a katonaotthonnak, illetve a hadi árváknak juttatott 20-20 koronával váltja meg. Azonkívül mindkettőjük érdemeit megörökíti jegyzőkönyvében. Az elnökség pedig részvétiratot intéz az clköltözöttek családjához. Továbbá részvéttáviratot intéz az 1914. július 8-án meghalt Pósa Lajos és az 1914 végén elhunyt Herman Ottó özvegyéhez, valamint Lázár György halála alkalmából (1915. első felében) a szegedi Dugonics Társasághoz. Végül üdvözlő iratot küld a város polgármesteri székébe emelkedett Márk Endréhez s a város közművelődési tanácsosává választott Csűrös Ferenchez, és üdvözlő jókívánságait jegyzőkönyvébe foglalja. Az a pályázat, melyet a kör a Löfkovits 1913. évi adományának maradványából tűzött ki a debreceni könyvkötészet történetének megírására 1914. december 15-i lejárattal, teljesen meddő marad. A kör a meddőn maradt pályázat díját (200 koronát) az adományozó hozzájárulásával felosztja és kiadja két - a háború miatt megszorult írónak, illetve művésznek: úgymint Pálfy Józsefnek, az északi harctéren megsebesült hírlapírónak és Somogyi Sándor helybeli szobrásznak. Arra a Löfkovits-pályázatra pedig, mely költői elbeszélést kíván, a kitűzött határidőig: 1914. október 31-ig öt pályamű érkezik be. Ez öt pályamű közül Jánosi Zoltán, Mitrovics Gyula és Szávay Gyula szerint a Juhászélet, Búzaföldön és A csárda halottja címűek teljesen értéktelenek, a Fehér Anna és Szívek harca a Hortobágyon címűek komolyabb törekvésre mutatnak, de pályadíjat szintén nem érdemelnek. Mivel Löfkovits az 1914. évben irodalmi pályadíjra tett 300 koronás ajánlatát fenntartja 1915-re is, sőt 1915-rc is felajánl 400 koronát hasonló célra, a kör Csűrös Ferenc indítványára, vala209