Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Társaságot a 70 éves Kiss József országos ünneplése (1913. november 30.), Pósa Lajost 40 éves írói munkásságának megülése (1914. június 10.) és a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaságot Kemény Zsigmond százados születési évfordulója alkalmából (1914. június 14.). Azonkívül részvétét nyilvánítja a kör Rudnyánszky Gyula özvegyének férje halála (1913. december 10.) és az eperjesi Széchenyi Körnek elnöke, Semsey Boldizsár elvesztése (1914. január 7.) alkalmából. De nemcsak az irodalmi körökkel érintkezik ebben az évadban a kör, hanem az Országos Közművelődési Tanáccsal és az EMKE-vel is. Az előbbibe évi 20 korona tagdíj mellett újabb öt évre belép és kiküldi oda a maga képviselőiül Szávay Gyulát, a mindenkori titkárt, ez idő szerint Kardos Albertet, Bakonyi Samut és Boldizsár Kálmánt. Az utóbbi pedig körlevélben felszólítja őt, hogy az oláh nemzetiségi tárgyalások alkalmából kövesse példáját és írjon fel az országgyűléshez az egységes magyar nemzeti állam jellegének fenntartása érdekében. A választmány azonban a körlevelet politikai természeténél fogva nem tartja tárgyaihatónak a maga részéről. Ellenben - ha nem is eredeti alakjában - tárgyaihatónak tart egy másik fölhívást, amelyet a Debreceni Szabad Iskolai Egyesület intéz hozzá. E fölhívás szerint a helybeli irodalmi, zenei és szabad iskolai egyesületeknek az úgynevezett Debreceni Közművelődési Egyesületben kellene mintegy összeolvadniuk és egységes igazgatás alá kerülniük. A választmány egy bizottság elé utalja a fölhívást, melynek elnöke Tüdős János, tagjai Bakoss Tibor, Darkó Jenő, Kardos Albert és Kovács Gábor. E bizottság a Debreceni Közművelődési Egyesület ily módon való megalakítását nem tartja megvalósíthatónak, mert több egyesület, pl. a Csokonai Kör sem áldozhatja föl eddig szerzett erkölcsi cs anyagi tőkéjét azzal, hogy beleolvadjon egy általános s így a Csokonai Kör irodalmi jelleget korlátozó szervezetbe. De azt igenis szükségesnek és megvalósíthatónak véli a bizottság, hogy a debreceni közművelődési: irodalmi, művészeti cs szabad oktatási szervezetek szövetségre lépjenek és közös céljaik, elsősorban a közművelődési ház megvalósítására, valamint egymás erkölcsi cs anyagi támogatására kiküldöttjeikből szövetségi tanácsot létesítsenek. Ez az úgynevezett Debreceni Közművelődési Tanács ügyviteli költségeit a szövetkező egyesületek saját vagyonukból fedeznék. A választmány egyértelműen magáévá teszi a bizottság javaslatát és ezt a saját határozataként jegyzőkönyvi kivonatban közli a Debreceni Szabad Iskola Egyesület vezetőségével.

144 144 „Márk Endre udvari tanácsos (...) megragadta az alkalmat, hogy ismét hangos szóval sürgesse a debreceni közművelődési ház létesítését, mivel legméltóbban volna megünnepelhető Debrecen sz. kir. városi rangjának kétszázados évfordulója. A közgyűlés készséggel csatlakozott Márk Endre felszólalásához és megbízta a választmányt, hogy újabb beadvánnyal forduljon a városi tanácshoz a közművelődési ház felépítése és a sz. kir. városi rang megünneplése tárgyában. Ezt a beadványt írják alá az elnökségen kívül a tisztikarnak és a választmánynak mindazon tagjai, akik egyszersmind a törvényhatósági bizottságnak is tagjai és küldöttség útján nyújtsák át a város polgármesterének..." (A Csokonai-kör közgyűlése. Sürgetik a kultúrpalotát. Dcbrcczcn, 1914. június 16.) 196