Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Komlóssy ugyanez idő tájt a körnek egy másik mozgalmát is felszámolja: a debreceni Kossuth-szobor mozgalmát. A Kossuth-szobor javára 1906 végéig összesen 82 698 korona 76 fillér gyűl egybe a takarékpénztárban. 32 698 korona 76 fillér a szoborbizottság gyűjtése - 50000 korona pedig a város meg-megismétlődő adománya eredményeként. Ez az összeg egy kis áldozattal már fedezni tudja a tervezett szobor költségeit. Éppen ezért Komlóssy, mint a szoborbizottság elnöke 1907 elején egy bejelentéssel fordul a városhoz. Bejelenti, hogy a szoborbizottság hajlandó az általa összegyűjtött összeget a város kezelése alá bocsátani, ha ennek ellenében a város felállítja Debrecenben Kossuth szobrát. A városi tanács rááll a dologra, elhatározza, hogy a szobor elkészítésére még az 1907. évben kiírja a pályázatot. Ilyen előzmények után a szoborbizottság 1907. április 24-én feloszlik. S nemsokára megalakul helyette a város Kossuthszo/?or-bizottsága, amelyben a Csokonai Kör közvetve: több belső tagja révén majdnem ugyanolyan helyet kap, amilyen helye volt közvetlenül a feloszlott bizottságban. A feloszlott Kossuí/z-szobor-bizottság helyett még az 1906. október 17-i választmányi ülésén új bizottságot alakít a kör. E bizottság elnöke Tüdős János, a kör másodalclnökc, tagjai pedig Aczél Géza, Barcsa János, Kardos Albert és Nagy Zsigmond választmányi tagok, továbbá Bosznay István és Török Péter rcf. főgimnáziumi tanárok. A bizottság tagjai lesznek meg nemsokára a Kollégium részéről Orosz István füvészkerti felügyelő, s a város részéről Vecsey Imre főjegyző és Oláh Károly tanácsos. Feladatául a bizottság azt tűzi ki, hogy Diószegi és Fazekas nevet szoborműben megörökítse, a Magyar Füvészkönyvnck emlékünnepet szenteljen és a Magyar Füvészkönyv szerzőinek irodalmi emléket állítson. Nézzük csak, mit tesz meg a bizottság szóban forgó évad folyamán c hármas feladata érdekében. Első feladata teljesítéséhez mindenekelőtt az anyagi feltételeket szerzi meg. Megszerzi pedig felhívás útján közadakozásból. Felhívására a következők adakoznak a nemes célra: Debrecen sz. kir. városa 2500 koronát, a Diószegi-utódok (Karap-örökösök) 1000 koronát, a debreceni rcf. egyház 500 koronát, a Tiszántúli Ref. Egyházkerület 300 koronát, a Debreceni Rcf. Kollégium és a Debreceni Rcf. Egyházmegye 200-200 koronát, a kir. Magyar Természettudományi Társulat több tagja 122 koronát, a debreceni Első Takarékpénztár 100 koronát, a hajdúböszörményi rcf. egyház 50 koronát, a debreceni Takarék- és Hitelintézet 25 koronát, a hajdúnánási rcf. egyház, a debreceni Általános Takarékpénztár és Debreceni Forgalmi Bank 20-20 koronát, végül a debreceni Korona Szövetkezet 10 koronát. Ezek az adományok összesen 5 097 koronát tesznek ki. Ilyen tekintélyes összegből a bizottságnak már szép emlékművet lehet állíttatnia. Mikor együtt van a jelzett összeg, megbízást is ad Somogyi Sándornak, hogy 5000 koronáért jófajta sóskúti kőből készítse cl az emlékművet. S utána mindjárt azon töpreng, hová helyezze el majd a szobrot: a Nagyerdő parkjába vagy a kollégiumi füvészkertbe. Hagyjuk, hadd töprengjen. Vegyük szemügyre inkább második feladata: az emlékünnep érdekében végzett előmunkálatait. S látni fogjuk a bizottságnak - néhány a kör választmányából kijelölt - tagját, amint budapesti tudósokkal, főleg Herman Oítóval tanácskoznak a Magyar Füvészkönyv fővárosi emlékünnepe alkalmából. Afelől tanács156