Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

rcntartására és az ünneplések külső formáira szorítkozni. E kultusznak - különösen a most érintett nevezetes évforduló (Csokonai-centenáriuma) alkalmából, - belső termékeny és megtermékenyítő munkában, a Csokonai életével és műveivel foglalkozó, önálló, teljes irodalmi beccsel bíró emlékműben kellene testet öltenie." „Legtermészetesebbnek s legkívánatosabbnak mutatkoznék megírni, azaz megíratni Csokonainak olyan teljes és kimerítő életrajzát, mely összes munkáinak s egész életének kritikai méltatásával rajzolná le az ő egyéniségének tökéletesen hű képét." Ezzel szemben szóban forgó évad Csokonai-kultuszának konkrét eredményei szinte kizárólagosan az ereklyék gyűjtésérc és az emlékek ébrentartására szorítkoznak. A kör ereklyetára néhány olyan ereklyével gyarapodik, mely a Csokonai-ereklyékhez szorosan véve nem számítható ugyan, de vagy a Csokonai emlékével, vagy a kör múltjával többé kevésbé összefügg. Liszkay Jenő igazságügyi miniszteri tanácsos Csokonai L/7/cíjának két - anyagi javakért küzdő - iratát ajándékozza oda: egy 1844. évi felségfolyamodványát és 1847. évi egyezségi nyilatkozatát.

69 E. Kovács Gyula kolozsvári színész-költő özvegye férjének két - Csokonai köri ünnepélyekkel kapcsolatos - kéziratát és két kollégiumi okmányát küldi megőrzés végett.

70 A budapesti Vörösmarty-szoborbizottság pedig egy Vörösmarty-szobor-mintát, Dunaiszky László pályatervét adja a körnek.'

1 A Csokonai-emlékek ébrentartására minden november 17-én lezajló Csokonai-emlékünnepélyt Kardos Albert ebben az évadban színházi keretek közt óhajtaná megrendezni. A kör azonban nem tér cl szokásától - az Aranybikában ünnepli névadóját a következő programmal: Rácz Károly zenekara Csokonai-kesergőkcx és dalokat ad elő, Géresi Kálmán megnyitót mond, Kardos Albert Csokonai kritikusairól értekezik, Könyves Tóth Kálmán alkalmi ódájával szerepel. A Városi Dalcgylct A tihanyi ekhóhoz című dalt énekli, Jeszenszkyné Cs. Irén színművésznő Csokonai-dalokat szaval és végül a Városi Dalcgylct egy kuruc nótát tolmácsol. Az egykorú krónika szerint ez az ünnep nagy sikert arat. Ha ehhez a Csokonai-emlékünnepélyhez és a fent említett egy-két ereklyéhez hozzáveszünk két dolgot, előttünk áll az évad Csokonai-kultuszának képe. Az egyik dolog a választmány hivatalos írásbeli kérése a városhoz: Csokonairól nevezzek cl a helybeli városi színházat s az új nevet aranybctűkkcl írják föl a színház homlokzatára. E gondolat Makó Lajos színházigazgatónak, a kör egyik legújabb alapító tagjának, a választmányhoz intézett beadványa jóvoltából születik meg. A másik dolog öt korona felülfizetés arra a táncmulatságra, melyet a Csurgón felállítandó Csokonai-szobor javára rendeznek a csurgói érettségizett ifjak. Mint látjuk, a Csokonai-kultusz jóformán semmit sem jelent az évad decentralizációs törekvése szempontjából. E célra többet hoznak az évadnak a Csokonai-kultusztól 69 Lásd a „Dokumentumok" című fejezet Az ereklyék c. írását. - Az említett kéziratok a Debreceni Irodalmi Múzeumban találhatók. 70 A kéziratok és a dokumentumok a Debreceni Irodalmi Múzeum tulajdonában vannak. 71 Nem tudni, hol található. 126