Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
független ünneplései és külső ünneplési formái. Mindkettő révén hatásosabban keresi a kör az alkalmat, hogy a fővárosi és vidéki, különösen Debrecen környéki irodalmiközművelődési férfiakkal s intézményekkel minél sűrűbben érintkezzék és ezekkel eleven kapcsolatot teremtsen. Az évad nyilvános működésének legfontosabb részét a főtitkár szerint a nagy tetszést kiváltó felolvasó ülések teszik. A Csokonai-emlékünnepélyen kívül hat ilyen felolvasó ülés zajlik le. December 14-én vasárnap délelőtt rendkívüli felolvasó ülés. Verssel, elbeszéléssel, tréfás karcolattal, népies csevegéssel és humoros jelenettel szerepelnek műsorán a Debrecen, a Szabadság és a Dcbrcczeni Újság című helybeli napilapok munkásai. Ezek pedig név szerint: Szávay Gyula, ifj. Móricz Pál, Rudnyánszky Gyula, Szathmáry Zoltán, Sípos Béla és Kemény Emil. December 20-án az irodalmi társulatok egyesítésének eszméje jegyében megnyitót mond Géresi Kálmán, a keletről beszél Pröhle Vilmos, a nyíregyházi Bessenyei Kör tagja, Strófák egy lírikus életéből címen néhány versét olvassa föl Szávay Gyula, és Az ígéret című novelláját bemutatja Pékár Gyula, a Kisfaludy és a Petőfi Társaság tagja. Az ünnepély után társas vacsora az Angol Királynő különtermében. 72 Február 11-én Komlóssy Arthur mond megnyitót, Kardos Samu Wesselényi Miklós ifjúságáról értekezik, Jánosi Zoltán A milétoszi aranyasztal című költői elbeszélésével és Rudnyánszky Gyula Mese két nőről, meg a harmadikról című versével lép fel. Február 28-án Jászi Viktor a szabad líceumot ismerteti, Koncz Ákos Artándí Katalin házassága című elbeszélését, Parkas Imre Narancsvirág, Két szív és A vén cigány 11 „A Csokonai Kör tegnapi választmányi ülésének legfőbb tárgya volt a Petőfi Társaság körlevele, mely az irodalmi körök egyesítését hirdeti és amely a Csokonai Kört is felszólítja, hogy küldötteivel vegyen részt a Budapesten január 6-án tartandó országos értekezleten. A rendkívül fontos kérdést elsősorban Géresi Kálmán ismertette, de hozzászólott a választmánynak majdnem minden jelen volt tagja, így Bakonyi és Dobieczky orsz. képviselők, Komlóssy Arthur, a kör alelnöke, dr. Tüdős János főtitkár, dr. Ferenczy Gyula, dr. Boldizsár Kálmán, Kardos Albert titkár. Az országos irodalmi szövetséget minden felszólaló feltétlenül szükségesnek tartja, csak arra nézve oszlottak meg a nézetek, hogy a megalakítandó szövetség micsoda célt szolgáljon elsősorban. Dobieczky az irodalmi szövetség legfőbb hivatását abban látja, hogy a végeken veszélyeztetett magyar társadalomnak legyen gyámolítója nemzeti műveltségében és nyelvében, míg Kardos Albert és mások főképp az irodalmi műveltség terjesztését, az irodalomnak nemzeti irányban való fejlesztését óhajtanák a szövetség céljául kitűzni. Hosszabb, érdekes eszmecsere után a választmány abban állapodott meg, hogy örömmel üdvözli a Petőfi Társaságot az országos irodalmi szövetség tervezése alkalmából, a Petőfi Társaság által összehívott értekezleten két követével részt vesz, de ezeknek utasításul adja, hogy a megalakulás előtt határozott működési tervet követeljenek, továbbá, hogy elsősorban az irodalmi célokat hangsúlyozzák, végül hogy a Csokonai Kör belső önállóságát sértetlenül fenntartsák. Ilyen feltételekkel nemcsak azt ígérhetik meg, hogy a Csokonai Kör készséggel belép az országos szövetségbe, hanem kilátásba helyezhetik, hogy a Csokonai Kör anyagi áldozatot is vállal a közös célok előmozdítására." (A Csokonai Kör és az országos irodalmi szövetség. Debrcczcn, 1902. december 31.) 127
