Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

lag Kardos Albert és Rudnyánszky Gyula közös óhaját megszívleli, a következő határozatokat hozza a kérdésben: 1. A Csokonai Kör örömmel belép (a kör kívánsága teljesítése esetén) az irodalmi műveltség terjesztésére, az irodalomban a nemzeti szellem megerősítésére s más irodalmi célok szolgálatára alakuló irodalmi szövetségbe, de fönntartja teljes önállóságát. 2. A Csokonai Kör a közös célok érdekében anyagi hozzájárulásra is hajlandó. 3. A Csokonai Kör feltétlenül szükségesnek tartja, hogy az irodalmi szövetség az alakulás kimondása előtt állapítsa meg határozottan szervezetét és munkaprogramját. 4. A Petőfi Társaság által összehívott országos értekezletre kiküldi Komlóssy Arthur alelnököt és Kardos Albert titkárt, azonban a belépésre vonatkozó döntő határozatot a választmány magának tartja fenn. Ezekben a határozatokban foglalt eszméket üdvösnek nyilvánítja ki a szövetség megalakítását előkészítő bizottság, melyben a kör részéről Komlóssy Arthur kap helyet. De míg a bizottság megtalálja az eszmék gyakorlati életlehetőséggel bíró formáját, addig a szövetség és a Csokonai Kör között sajnálatos félreértés támad. A Petőfi Társaság új alelnöke, Herczeg Ferenc ajánlja, hogy a társaság csak oly vállalkozásban vegyen részt, mely erkölcsi sikerrel jár. E mondatból a Csokonai Kör tagjai ellenük irányuló célzást éreznek ki és a szövetség gondolatának elejtését gyanítják. Ezért Herczeg Ferenc fent említett felhívásának ama mondatára, hogy a Petőfi Társaság legfontosabb feladata vagyonának szaporítása, indulatosan vágják oda a Petőfi Társaságnak a Szabadság című debreceni napilap hasábjain: „Gyűjtsetek tehát pénzt, nagyon sok pénzt, akkor nem lesz szükség szalmakazlak felgyújtására s az eszmék zűrzavara helyett azzal gyarapszik irodalmi híretek, hogy felette gazdagok vagytok földi javakban." Nem említi az egykorú krónika, miként tisztázódik ez a félreértés és miként simul cl a nyomában járó ellentét. Annyi bizonyos, hogy a kör a jövő évadban belép a szövetség tagjai közé.

68 A többi eszköz fajtája, amit a kör decentralizációs törekvése szolgálatára mozgósít ez évadban, múltjának fegyvertárából ismeretes előttünk. A tervek világából való a Csokonai-kultusz „clbelsőítése". Hogy mit értsünk ez alatt, annak szemléltetésére idézünk az 1902. évi főtitkári jelentés idevonatkozó részéből. „A Csokonai-kultusznak nem elég csupán az ereklyék gyűjtésérc az emlékek ébcsatlakozzck az eszméhez, vegyen részt a Petőfi Társaság által összehívott értekezleten, de a szövetségbe való belépést föltételektől tegye függővé. Dobieczky Sándor a nemzetiségi vidéken veszélyeztetett magyar nyelv és műveltség érdekében óhajtja az országos irodalmi szövetség létrejöttét. Dr. Bakonyi Samu, dr. Fcrcnczy Gyula, dr. Tüdős János, Komlóssy Arthur örömmel üdvözlik az eszmét, de határozott szervezetet és jól átgondolt munkaprogramot kívánnak. Kardos Albert és Rudnyánszky Gyula hangsúlyozzák, hogy a megalakítandó irodalmi szövetség elsősorban irodalmi célokat tartson szem előtt." (Jegyzőkönyv a Csokonai Kör 1902. december 3-án tartott választmányi üléséről. DIM) 68 Lásd a „Dokumentumok" című fejezet kapcsolódó szövegeit. 125